[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1] [Archívum]
Félek,hogy túlzott terjedelmű szövegeim a honlap kárára lesznek.
Ennek ellenére,egyik kérdésedre hadd válaszoljak:
"
Az USA-ból a Szovjetunióba 1941–1945 között szállított anyagok főbb tételei [szerkesztés]
- Repülőgép 18 735 db
- Harckocsi, önjáró löveg 11 567 db
- Vontatott ágyú 9600 db
- Vasútra szerelt, mozgó villamos erőmű 60 db
- Mozdony 1981 db
- Vagon 11 155 db
- Speciális tartályvagon 1000 db
- Tábori telefon 189 000 db
- Tehergépkocsi 375 883 db
- Dzsip 51 503 db
- Motorkerékpár 35 170 db
- Traktor 8071 db
- Nehézvontató 1200 db
- Tűzérségi vontató 5500 db
- Parancsnoki törzsgépkocsi 1700 db
- Szállítóhajó 90 db
- Tengeralattjáró-elfogó naszád 105 db
- Torpedónaszád 197 db
- Hajómotor 7784 db
- Szögesdrót 45 000 t
- Cipő- és csizmavasalat 10 500 t
- Szerszámgép 500 000 000 $
- Acéláru és acélszerkezeti idom 2 250 000 t
- Fémáru 912 000 t
- Réz 400 000 t
- Cink 8000 t
- Juta 13 000 t
- Alumíniumlemez 250 000 t
- Ólom 18 000 t
- Gumi 38 000 t
- Kőolajtermék 2 670 000 t
- Robbanóanyag 345 735 t
- Telefonkábel 1 000 000 km
- Élelmiszer 4 478 000 t
- Félcipő 15 000 000 pár
- Bakancs 43 000 000 pár
- Katonacsizma 15 417 000 pár
- Ruhagombok 1 647 000 $
- Pamutszövet 88 507 km
A mintegy 10 milliárd $ összértékű amerikai szállítások a teljes háború alatti orosz termelés nagyjából 7 százalékát tették ki."
Tegyem hozzá,a legkritikusabb időben. |
A legnagyobb elismerésemet kell kifejeznem e honlap rendkivüli változatossága ,kimeritő tartalma végett.
Épp az este találtam meg a Kegyeleti utakról szóló beszámolókat,fényképeketű
Kellemes meglepetés volt a Sára Sándor féle riportanyag közzététele.
Erről még csak nem is álmodtam..
Talán érdekes lesz egy részletet közzétennem:
******************************************************************************
.Ebéd után Jány hívat. Azt mondja, kihallgatást kérek a miniszter úrtól. Először egy mosoly ment át az arcomon, hát hogy a csodába, két jó barát, egyik a másiktól kihallgatást kér. Ez az én szárnysegédi agyamba nem ment bele. Jány ezt látta, hát erre erélyes hangon: megismétlem, kihallgatást kérek a miniszter úr őnagyméltóságától! Erre azt mondtam, ez a hang már olyan, hogy itt mosolynak helye nincs. Komoly ábrázat, megyek vissza és jelentem ezt a Nagy Vilmosnak. Az azt mondja: kér a Guszti tőlem? Mondom nem a Guszti nagyméltóságodtól, hanem a 2. hadsereg parancsnoka, a Jány őexcellenciája a miniszter úrtól. Azt feleli: ne... Mondom, bocsánatot kérek, én most itten nem közvetítek, én egy parancsot teljesítek. Azt mondja: mit csináljunk? Mire én: Kérem, megállapítjuk az órát, tessék derékszíjat kötni és fogadni őnagyméltóságát.
Meg is állapodtunk egy időpontban, amit Jány parancsőrtisztjével közlök, és akkor ott bevonulunk egy helyiségbe a Nagy Vilmossal, és ezt követően megjelenik Jány is.
Odatoppan a Nagy Vilmos elé, a testi-lelki, jó barátja elé feszes vigyázzállásban, nem tudom, egy vagy két rangszám volt talán köztük, az a minimum. És erre - talán szó szerint már nem tudom ezt úgy idézni, de iparkodom - ezt mondja: Nagyméltóságod máma itt tájékoztatást kapott a vezérkari főnökömtől, amellyel én teljesen egyetértek. Úgy vélem, hogy ez a hadsereg a reá bízott feladatot teljesíteni nem fogja tudni, én tehát ennek a hadseregnek a magatartásáért felelősséget nem tudok vállalni. Kérem őfőméltóságánál ama kérelmemet előadni, hogy a hadsereg parancsnokaként felváltassak.
Körülbelül ezek voltak Jány szavai. Az ölelkezés után, mert ugye ott összeölelkeztek, a két jó barát, feloldódott köztük ez a hivatalos feszültség, majdnem hogy könnyeztek. Most kicsit előrenyúlok. Megérkezünk Budapestre és Nagy Vilmos az első referátum alkalmával, amikor beszámol a szemléről, megjelenti ezt a kormányzónak. A kormányzó ráförmed Nagy Vilmosra: nem azért tettem őt oda, hogy felváltsam. Nagyon jól ismerem, nekem kell egy ilyen ember ott, aki nem fog a németeknek gazsulálni stb., stb. Dehogy váltom fel. Ott kell maradjon.
*************************************************************************************
Üdvözlettel
Sz.János |
T.merlin 1
Valóban, stalingradi csata már eldőlt mire sor került az urivi áttörésre.Mint közismert, a "Vezér és Kancellár" fejbólintókkal volt körülvéve, a főparancsnok Keitel társai között a "Lakeitel" becenevet érdemelte ki,mivel lakájként mindenben helyeseelte "V - K" parancsait.
Igy a stalingradi csatában minden szovjet erő felőrlését hangoztatta,a körülzárt némt csapatok kitörését nem engedélyezte időben és egyéb támadást kizártnk tartott.
Sajnos a 2. magyar hadsereg is hasonló sorsban osztozott.
UI:
A land-leas küldemények jelentősek voltak már a moszkvai ellenoffenziva idején.
Igy irja W,Churchill memoárjaiban. |
Tisztelt Sz. János!
Beírása - finoman fogalmazva - általános. Túl azon, hogy az én véleményem szerint nem is helytálló.
Ahhoz, hogy megfontoljam, kénytelen vagyok ADATOKAT kérni a Lend-Lease szállítások, és a Szibériában 1942 nyarára már beindult szovjet haditermelés arányaira vonatkozóan, és kérem továbbá ezen források megjelölését. Lehetőleg ne a Wikipedia legyen. :-)
"Mindez most világos, de a doni katasztrófa ELŐTT senki sem gondolt e váratlan fordulatra."
Nem értem mit mond! A doni katasztófa előtt (ami 1943 január 12-én kezdődött) már ismert tény volt a sztálingrádi kudarc. Már 1942 novembere, a katlan bezárása óta már csak idő kérdése volt a német összeomlás. Egyáltalán nem számított váratlan fordulatnak.
A magyar hadsereg sorsára vonatkoztatva sem igaz amit állít, mert Hitlerrel, és a bólogató törzsével ellentétben, sok német tábornok (köztük maga Paulus) sem gondolta úgy, hogy Sztálingráddal a szovjet erő elfogyott, további offenzívával nem kell számolni.
|
Halloottatok a "Téli háborúról",midőn a szovjetek a piciny Finországot támadták meg ?
Zseniálisan védekeztek Mannerheim vezetésével,felőrölták az akkori leningrádi hadsereget.
Az egész világ rokonszenve finnek felé fordult.
Sztálin kivégeztetett egy csomó generálist,egy ujabb hadsreggel,többezer repülővel és tankkal vegül legyőzte a finneket.
E tények után tévesen lebecsülték a szovjetek harci képességeit.
A hatalmas kezdeti sikerek a nácikat elbizakodottá tették,az angolszászok a közelgő összeomlástól tartottak.
Felgyorsitották a "land -lease" szállitásokat,a konvojokat anglia helyett Murmanszkba irányitottk,Nagyon kellet a szovjetnek a gépesitett utánpótlásra a DODGE teherautók ezrei ás más hadianyag.
Ez billentette sikerre a stalingradi csatát.
Midez most világos,de a doni katastrófa ELŐTT senki sem gondolt e váratlan fordulatra. |
A Wikipediába bárki írhat, végeredményben bármit.
Egy hadseregparancsnok lehetőségei semmilyen körülmény hatására sem lehet annyira behatárolt, hogy idegen földön, - tehát nem a haza védelmében és érdekében -, a kiszabott, és a hadserege erejét lényegesen meghaladó feladat végrehajtásához szükséges feltételek hiánya ellenére is, bármiféle értelmes katonai cél elérésének reménye nélkül, pusztán "katonai becsületből", a hadseregét - honfitársai tízezreit - lemészároltassa!
Népmesei alak, nemzeti hős lenne, ha a kapott, a kitartást elrendelő - amúgy is végrehajthatatlan - parancsot megtagadja, és elrendeli a visszavonulást. Persze ez nem a hadserege, hanem a saját életébe került volna! Aztán aszerint a szokás szerint, amelly szerint az igazi katonák, az igazi parancsnokok szokták lerendezni az efféle helyzeteket, a közvetlen törzsével ellentámadásba mehetett volna! Az oldalfegyvereikkel a harckocsik ellen! EZ KATONAHALÁL! Az aradi tizenhárommal együtt siratnák a katonái, a nemzete. Mekkora becsületet szerzett volna így a magyar katonatársadalomnak! És mit tett ehelyett?
Szavamra! Sajnálom, hogy nem lehettem a helyében.
|
Részlet a WIKIPEDIÁBÓL :
"Jány cselekvési lehetőségei a keleti hadszíntéren igen behatároltak voltak, hadműveleti-harcászati kérdésekben minden esetben az elöljáró német parancsnokságok döntései voltak mérvadóak." |
Sziasztok!Az én dédpapám(Bozsik András) is eltünt,senki nem tud róla semmit.Miért? |
A 108. önálló zászlóalj állomány- és veszteséglistája érdekelne. A zlj. 1943. jan. végén és febr. erlején az Oszkol völgyében harcoolt a Szügyi-csoportban. Vitéz Erdélyi Béla "Vér és acél" címmel írt a harcokról, de nagyon kevés nevet és velük kapcsolatos adatort említ. Ha valaki tudna segíteni, igazán hálás lennék. |
Kedves Szerkesztő!
Nemrég akadtam a honlapra, ezúton szeretném megköszönni hogy ilyen honlap egyáltalán létezik, igényes szerkesztésével emléket állított a Doni harcok magyar katonáinak.
Üdvözlettel
Samona |
Kedves Szerkesztő!
Nagyapám a Donnál halt meg. Nagymamám halála után kerültek birtokomba olyan levelek, amelyet Ő (Szabó Elek őrvezető) küldött az Ő szeretteinek. Sajnos édesapám még csak 16 hónapos volt, amikor nagyapám meghalt. Úgy döntöttem, megosztom a levelek tartalmát az érdeklődőekkel, emléket állítva Neki.
Mivel az Ön által szerkesztett oldalt rendkívül jól szerkesztettnek, és tényszerűnek tartom, szeretnék weboldalamon elhelyezni a forrás megjelölésével az Ön weboldaláról származó idézeteket, képeket- Amennyiben erre lehetőség nyílik kérem jelezze.
Az oldalam címe: http://zooleebaa.hu
A Don menüpontban találja az ide vonatkozó részeket.
Köszönettel: Szabó Zoltán mérnök-informatikus középiskolai tanár
Válasz:
Kedves Szabó Zoltán!
Örülök, hogy jó véleménnyel van az oldalról. Elkészítésével az volt a célom, hogy minél többek ismerjék meg e nemzeti tragédiánk történéseit. Az, hogy Ön a honlapján részleteket kíván róla közölni, csak segíti célom megvalósulását. Kérésére ezért - munkájához sok sikert kívánva -, örömmel mondok igent.
|
Tisztelt regisztrált Látogatók!
Tisztelettel kérem, akinek bármilyen információ van a birtokában /fénykép, dokumentum, visszaemlékezés...stb/ az alábbi személyről, sziveskedjen tájékoztatni:
Dr. Deseő László vezérőrnagy /Sárospatak, 1893.06.26 - Krasznogorszk, 1948.06.25/
Nevezett személy 1942. 02.01? - 1943.02.01? között a m.kir. 2. hadsereg III. hadtest /Szombathely/ tüzérparancsnoka volt. Hadtestparancsnokával együtt esett hadifogságba, ahonnan nem tért haza, a hadifogolytábor kórházában elhunyt. 1994-ben szülővárosában, Sárospatakon, a Református Temetőben katonai tiszteletadás mellett lett újratemetve. A Zempléni Hadtörténeti Egyesület egyik alapító tagjaként teszem ezt a kérést. Honlapunkon : www.zhe.hu a tábornok úrról az eddig meglévő információink megtekinthetők.
Az esetleges információkat az alábbi névre és e-mail címre kérem:
Gyárfás Pál gyarfasek@t-online.hu
|
Keresem nagyapámat, aki a Don-kanyarban Ilinka község területén tűnt el 1943. január 16-án (név: Hunyadi János, szül. Hangács 1905.május 23., anyja neve Kocsis Zsuzsanna, rangja tart. honvéd). A 13. miskolci gyalogezred I. zászlóaljában szolgált és eltűntként van nyilvántartva. Szeretnék többet megtudni halálának körülményeiről ha esetleg valaki tudna segíteni, bár erre tudom szinte nulla esély van.
Köszönettel: Darai Géza e-mail: hangacs@citromail.hu |
Tisztelt Babos Ernő!
Sajnos nem tudtam bemenni a HM-HIMbe, így nem tudtam ellenőrizni a 5./III. zalj útvonalát (nehány leírás található az eddigi otthoni anyagaimban, illetve a Szabó Péter féle Don-kanyar könyvben is találhatóak adatok).
A valószínű útvonalat átnézve és az időpontot is figyelembe véve egyetlen település található, aminek hasonló a neve, de nem állítom, hogy az lenne az. A település neve Osztrjanka ( Острянка ).
Üdvözlettel,
Némedi László
|
Azon gondolkodtam el, hogy a magyar történelem jópár fontos eseményéről készült már film, pl: '56-ról, a holokausztól, de a doni katasztrófáról még nem készült. Hogyan lehetne ezt kezdeményezni, hogy készüljön film a Don-kanyarban történt eseményekről is, hiszen 200 ezer magyar katonából sokan sose tértek vissza Magyarországra. Szerintem ez egy olyan téma, ami sokakat érdekel, hiszen számtalan magyar család vesztett el hozzátartozót a '42-'43-as harcok során a Don-kanyarban. |
Tisztelt Némedi László.
A hadtörténeti Levéltár igazolásában szereplő adatok.:Kiss Ernő/1910/az 5/III zászlóalj honvédja 1943.01.18 - án Okerjanka térségében légnyomás következtében megsérült.Az eredeti adatlapon a sebesülés helye az írás módból kifolyólag összetéveszthető.Ezért lehet Oberjanka vagy Okerjanka.Az
Köszönettel
Babos Ernő
|
Tisztelt Szerkesztő !
Igazán nem tiszteletkörnek szánom , hanem a valót írom: nagyon boldog vagyok , hogy véletlenűl rátaláltam a színvonalas, rengeteg információt adó oldalaikra !
Mint érintett , azonnal kérni is szereték : Apám , a VII.hadtest miskolcról bevonult katonája l943 január 17.-én SZAGUNY térségében tünt el.Sajnos, soha semmit nem tudtunk meg ezen kívül róla.A tábori posta száma 233/82 volt.Ennek alapján lehet-e egységére , annak állomáshelyére következtetni ?
Köszönettel " majoros " |
Kössz a tippet, de azon az oldalon már regisztrálva is vagyok! :D |
Az én dédapám is a Donnál halt meg. A kartonjainak a fénymásolatát kérésemre elküldték nekem a HIM központi irattárából. Ott az áll, hogy szeptember 1-én koponyasérülést szenvedett Sztorozsevojénél, majd a Rogovatojei tábori kórházban halt meg szeptember 9-én. Szeptember 10-én temették el Szinyije Lipjagban. Szeptember 1-én milyen csata volt ott? Van valakinek képe a Szinyije Lipjagi temetőről, vagy akármiféle információja? Vajjon még mindig ott van eltemetve, vagy őt is árvitték a rudkinói központi temetőbe? Kérem aki tud valamit, az segítsen!
Üdv! |
[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1] [Archívum]
|