2. hadsereg parancsnokság
1943
1. a. oszt.

20. könnyű hadosztály

20. könnyű hadosztály lovasszázad harctudósítása

(egyben az 53/III. zászlóaljé is)

1943. 1. 1. - II. 28.

Szilágyi Dezső százados

     1943. 1. 2.-án a hadosztály-parancsnokság (1) parancsára átvettem az 53/III. zászlóalj-parancsnokságot, hová a 20. könnyű hadosztály lovasszázada is besorolt. (Vagyis annak a zászlóaljnak parancsnokságát, amelyikben az előző napló szerzője, Bartha József tizedes is harcolt hősi haláláig, szeptember 9-ig. "Drága Anyucikája" már négy hónapja özvegy, "aranyos rossz kicsi fiacskája" iskolába jár -, és hadiárva. Szerk.)
      Jelentkeztem 11h-kor Veszelij Hutorban az ezredparancsnokság (2) törzsszállásán, ahol Heszlényi altábornagy (3) Úr Őnagyméltóságánál, akkori hadtestparancsnokunknál is kellett új beosztásomat jelentenem. Örömét fejezte ki, hogy vállalkoztam erre a szép beosztásra.
     Még aznap kimentem a zászlóalj-parancsnokság harcálláspontjára tájékozódni.

     I. 3.-án délelőtt a 20. lovasszázadnál leendő helyettesemmel végleg kimentem átvenni a zászlóalj-parancsnokságot. Soldos főhadnagy pedig szemrevételezte a zászlóalj közép századának (7. puskásszázad) állásait, ahová a 20. lovasszázad védelembe megy. A 7. század pedig Oszkinóba megy pihenni és tisztálkodni.
Zimonyi Ödön főhadnagytól, a zászlóalj parancsnokától tájékozódtam.

     A urivi hídfő és környéke domborzata.

     I. 4.-én. 0h-kor indult a 20. lovasszázad a "tüzérhorhos"-ból, hogy még a teljes kivilágosodás előtt leválthassa a 7. századot. A váltás a megszokott lövöldözés mellett nyugalomban történt meg. Az oroszok ugyan észrevették, mert hangszórókon kiabáltak is, hogy "Ne féljetek, hazáig kisérünk benneteket." Délelőtt végigtanulmányoztam a zászlóalj védőállását. Sok helyen bizony nagyon közel volt vonalunk az oroszhoz. Sokkal előnyösebb az ő helyzetük, mert magasabban helyezkedtek el, s két igen szerencsés előretolt állásuk is volt velünk szemben. Egyik egy szétlőtt harckocsi volt, a másik egy lezuhant repülő roncsa. A zászlóalj emberei igen leharcolt, piszkos és elanyátlanodott benyomást keltették. Utána is néztem a dolgoknak, s igen sok javítanivalót találtam helyzetükön, aminek teljes erővel neki is feküdtem.
     Este 22h-kor a balszárny század (9. puskásszázad - Gálos zászlós) -nál  felderítő vállalkozást hajtottak végre és megállapították, hogy az előttük lévő előreásott árok üres, hóval van tele. Kézigránáttal távol tartva az üldöző ellenséget, veszteség nélkül tértek vissza. Tüzérségünk motorzúgásra hívta fel a figyelmemet, .de nem volt következménye.
     23 h körül a közép századra ellenséges vállalkozás volt, de tűzzel visszaverték (tűzkeresztség a védelemben).

     I. 5.-én. Egész nap erős tűzharc. Tüzérségünk is belekapcsolódott ebbe. Állásaink egész nap aknatűz alatt álltak.
A balszárny (9. Gálos század) ismét vállalkozott és az oroszok által kitett Sztálin céltáblát, amely csengőre volt szerelve észrevétlenül behozták. A 20. lovasszázadnál 2 sebesülés.

     I. 6.-án. A nap rendes mederben folyt - gyér tűzharc. Jobb szomszédunk  délután 1/2 3h-kor vállalkozást hajtott végre, mire az orosz erős aknatűzzel felelt.
     Tüzérségünk erre össztüzekkel némítja el őket.
Erős motorzúgás előttünk. A páncéltörő ágyúkat figyelmeztettem. 23h-kor a lovasszázad és a jobbszárny század ellenséges mozgást jelent. Riadót rendeltem el a tartaléknak is, 23h 45-kor tűzzel elűztük a drótjainkig előrehúzódó csoportokat, melyek kézigránátokat dobáltak állásainkra. Veszteség nem volt. Erős motorzúgás előttünk. A páncéltörő ágyúkat figyelmeztettem. 23h-kor a lovasszázad és a jobbszárny század ellenséges mozgást jelent. Riadót rendeltem el a tartaléknak is, 23h 45-kor tűzzel elűztük a drótjainkig előrehúzódó csoportokat, melyek kézigránátokat dobáltak állásainkra. Veszteség nem volt.

     I. 7.-én. Éjjel kölcsönös és szórványos tűzharc. Reggel aknavetőtüzet zúdított ránk az orosz. A déli órákban saját erős tüzérségi tevékenység.
     Magyar és német nyelvű propaganda-előadást tartott az orosz.
     16h 30-től 17h-ig igen erős aknatüzet kaptunk.
     Az ellátást sikerült feljavíttatnom. A legénység szemmel láthatóan hálás érte.
     A 8. és 9. század (Kórosy hadnagy  és Gálos zászlós) önként lemondott a pihenésről. Örültem, mert így igen jól összeszoktunk és így jól működik a zászlóalj.
     18h 30-kor a 8. század járőre egy foglyot ejtett. E miatt az orosz igen aknázott. Tüzérségünk este erősen dolgozott.
     A hadosztály-parancsnokság nem fogadta el a 8. és 9. század önkéntes vonalban maradási ajánlatát.
     Parancs jött páncélromboló kiképzésre (4) Masztjugyinóban.

     I. 8. Éjjel kölcsönös gyalogsági tűz. A délelőtt erős aknatűzben telt el. Kimenve, az állásokat rendben találtam. Jó érzés töltött el, mert itt látszott, hogy az emberekről való gondoskodás kamatozik.
     A tartalékkal kitisztíttattam a hátravezető árkokat.
     A mai naptól a 20. lovasszázad bonyolítja le az egész zászlóalj lőszerpótlását, mert az 53-asoknak lónehézségeik vannak.
     Délután parancs jött, hogy a 9. századhoz beosztott 2 szakasz (a 23/1. zászlóaljból) bevonul eredeti helyére. Helyettük Gellén zászlóst osztottam be a tartalékból a 14. és 23. gyalogezred lovasszakaszainak (5) részeivel. A zászlóalj tartalék most már csak 38 vonatos (6) és a 20 fő kerékpáros (7) legénység.
     Este nagy csend.

     I. 9. Éjjel 3h-kor a Gellén szakasz leváltja a 23-as szakaszt. 2 h 45-kor a 20. lovasszázad ellen 15-20 fős vállalkozás indult. Tűzzel elhárítva. Több halottat és sebesültet vesztett az ellenség. Egy foglyot, egy géppisztolyt és egy puskát zsákmányoltak.
     A lovasszázad által fogott fogoly igen értelmes fiatalember volt, géppisztollyal felszerelve. Az állásaink mögé jutott, mikor egy lovas hírvivő fogta el igen ügyesen. Azt mondja, hogy 11.-e, 12.-e körül nagy támadás készül.
Saját veszteség nem volt. Az ellenségnél nagy jajgatás hallatszott.
     1/4 4h körül a 8. század ellen indult vállalkozás. Kb. egy raj vállalkozott. Kézigránátharc, egy saját sebesült. Ellenség elűzve.
     5h 10-kor a lovasszázad 1. szakasza ellen egy újabb vállalkozást hajtott végre az ellenség kb. szakasz erőben, amely egészen a drótunkig eljutott. Tűzzel visszaverettek. Eredmény, sok vérnyom a drótok előtt.
     Este hó esik, szél fúj, félő, megint sok lesz vele a munka.
     Este 19h-kor Lászay ezredes, ezredparancsnok Úr riadókészültséget rendelt el. Ezt 19h 30-kor a hadosztály-parancsnokság is megerősítette, sőt újból felhívta figyelmünket a folytonos figyelésre, fülelésre, és felderítésre. 22h-kor az eredmény jelentendő.
     21h 55-kor a lovasszázad két század támadását jelenti. Riadóztattam és jelen tettem az ezrednek. Tüzérség értesítve.
     22h 20-ig a tüzérség is lő. Az ellenség megtorpan a tüzérségi túz és a golyószóró tűz alatt.
     22h 25-kor újra éled az ellenséges mozgás, de 5 perces golyószóró tűz után is mét elnémul.
     22h 30-kor a jobbszárny (8. század) előtt magyar és orosz hangokat észleltek. Aránylagos nyugalom áll be.

     I. 10. Reggel 5h 30-kor kb. 15-20 fős csoport vállalkozott a lovasszázad ellen. Tűzzel elűzték, sebesülteket és halottakat is okozva az ellenségnek (elhurcolták őket). Egy foglyot ejtettek. A fogoly azt vallotta, hogy tegnap este jöttek ide - kb. 4 ezred tűzérség nélkül, jóllakatták őket, s rögtön este támadtattak velük. Kb. 30-35 halottjuk és több sebesültjük volt. Erre szétszaladtak. Tüzérségünk sok kárt csinált nekik.
8h körül a közép és a balszárny századom előtt igen erős mozgás volt érzékelhető. Miután az állásokból lőni nem tudtunk, tüzérséget kértem, de nem kaptam.
     8h 20-kor szomszédjaimat tájékoztattam. Nem történt semmi - úgyszólván egész nap csak a kölcsönös és megszokott tüzelés.
     19h 30-kor a balszárny (Gálos század) jelenti, hogy az erdő északi részén erős motorzúgást hallanak, a déli sarkán pedig torkolattüzeket észlelnek. Jelentettem az ezredparancsnoknak.
     Az este és az éjszaka is nagy csendben és nyugalomban telt el.

     I. 11. 2h 45-kor értesítettek, hogy 4 h 30-kor német bombázók jönnek. Nem jöttek.
     A 7. század megjött a pihenőből. Egy-egy szakaszt a 8. és 9. századtól leváltottunk, s azok hátramentek Oszkinóba pihenni.
     1/2 6h körül a századparancsnokok jelentik, hogy a saját tüzérség lövi őket. Jelentettem ezt, tüzérségünk beszüntette tüzét, de kisült, hogy az ellenség lő bennünket Urivból.
     1/9h-ra megjöttek a német repülők, 3/4 10 h-ig állandó hullámokban nyomták az oroszt. Irtózatos hatásuk megfigyelhető volt.
     1/2 12h-kor az ezredparancsnok Úr megérkezett a kitüntetések kiosztására. 12 h 20-kor két orosz bombázó ment el felettünk, nem bombázott bennünket.
     13h 30 és 13 h 45 között ismét saját bombázók dolgozták az erdőt.
     18h 30-kor a "traktoros" (8) jött bombázni bosszúból, de csak kicsit dobott a Vakbélhátra. (9)
     19h körül egy fiatal üzbég esett járőreink foglyául. Reggel 4h-ra támadást jósolt.
     20h körül kiadom a századoknak, hogy "Sta-Don"-t bemondókat be kell engedni, azok jóindulatú oroszok.
     Feltünő csend és nyugalom.
     22h 30-kor és 23h 30-kor ellenséges bombázó járt felettünk, de nem bombázott. Csend, csak a megszokott tüzérségi és gyalogsági lövések hallhatók.

      A PO-2-es (Polikarpov-2)  repülőgép. A katonák "Traktoros", vagy "Marcsa" néven emlegették.

     43. I. 12. Éjjel 1 és 2h között ellenséges repülő tevékenység. Veszteségmentes tűzharc. Reggel a megszokott nyugalom.
     9h 30-kor két orosz repülő dolgozik Uriv felett, de nem bombáz.
     10h-kor mindhárom század az egész vonal elleni támadást jelent. (10) A jobb szárny ellen harckocsik és lángszórók is megjelennek. 
      Jelentem az ezredparancsnoknak. Nehezen jött a tüzérségi támogatás, így igen súlyos elhárító harc folyik. Később a tüzérség is bekapcsolódik. 
     11h körül a két szárny századom ellen 2-2 zászlóaljnyira növekedik a támadók ereje.
     Igen elkeseredett elhárítás folyik. Erősen dolgozik az ellenséges tüzérség is. A századok egymás után kérik a saját tüzérségi tűz előbbrehelyezését, miután úgy érzik, hogy a saját tüzérség lövi őket. Kiderül, hogy az ellenséges tüzérség Uriv felől lövi oldalozólag állásainkat.
     Az ellenség látva, hogy itt nem sokra megy, állásaiban és mögötte jobbra húzódik, amiről én a 23/II. zászlóalj parancsnokát azonnal értesítettem.
     Jelentettem az ezredparancsnokságnak, hogy kb. 4 zászlóalj támadását teljesen visszavertük és rengeteg halottat és még több sebesültet okoztunk az ellenségnek.
     11h 30-kor orosz repülők tevékenykednek.
     11h 50-kor megjelennek saját bombázóink és több órán keresztül nyomták az ellenség állásait.
     12 h 45-kor kaptam az ezredparancsnokság értesítését, hogy Urivnál betört az ellenség. (11)
     Itt a zászlóalj előtt teljes a csend. Állandó repülőtevékenység. Egész délután sok a pletyka a betörésről. Az igazság nem biztos. A 23/I. zászlóalj reteszelésre rendeltetett a németek (12) jobbszárnyára.
Egész délután vártuk az újabb támadást, de nem jött.
     22h-kor a 23/II. zászlóaljnál ismét támadás indult - igen nagy erővel. Mi riadókészültségben várjuk, mikor terjed ki ránk is az ügy. 23h körül betörték a 23 /II. zászlóaljat, de 23h 30-re kiverték az ellenséget.
     23h 30-tól a zászlóaljam előtt ismét gyÜlekezés és motorzúgás állapítható meg. A tüzérséget értesítettem és jelentettem az ezredparancsnokságnak is. Riadókészültségben várják a századok a fejleményeket - jobbra tőlünk erősen folyik a harc.

     A '"Vakbélhát" Sztorozsevojétól délnyugatra.

     43. I. 13. Az éjszaka riadó készültségben telt el.
     4h után előttünk mozgás és motorzúgás állapítható meg. Jobbra tőlünk folyik az elkeseredett harc.
     5h körül támadás indul a zászlóalj ellen - harckocsikkal a jobbszámyra. Az erős elhárításra megtorpan ismét az orosz. Ez csak rövid ideig tart, mert nemsokára, kb. 5 h 15-kor már újra támad az egész zászlóalj arcvonala ellen. Buzdítottam a századparancsnokságokat, kértem tüzérségi tüzet is és így ismét sok veszteséget okozva az ellenségnek 6h-ra visszavertük újra őket. Viszonylagos nyugalom állt be.
     9h 25-kor a balszárny (Gálos század) előtt igen sok hóköpenyes orosz gyülekezik. (Közben értesülök róla, hogy a 23/II. zászlóalj nem tud tovább kitartani, sok a vesztesége.) (13) Figyelmeztettem a jobbszárny századomat (Kórosy hadnagy) a jobbra való élénk figyelésre.
     A még meglévő tartalékomat (40 fő vonatos katona és 17 fő a kerékpáros szakaszból) a jobbszámyra rendeltem reteszállásba. (14)
     9h 30-kor kb. 2 zászlóaljnyi ellenséges támadás a zászlóalj ellen. A tüzérséget értesítettem és jelentettem az ezredparancsnokságnak.
     Igen erős és szívós elhárítóharc folyt, úgy, hogy kb 9h 50-re az orosz támadás megakadt és újra sok veszteséggel visszatértek az állásaikba.
     Kb 10h 50-kor az ellenség piros zászlót magasba tartva jobbra húzódott az állásaiban. (Nem értjük, mit jelent ez.) Motorzúgás is jobbra tart. Igy ismét viszonylagos nyugalom áll be, a jobb oldali betörés nem érezteti hatását. Reteszállásainkig nem jutott el az ellenség.
     12h-kor ismét óriási méretekben - egy ezred támadása indul az egész arcvonalunk ellen. Tüzérséget értesítettem, s jelentettem az ezredparancsnokságnak. (Sárréti üteg válasza, nem tud segíteni, mert közelharcban áll az ellenséggel.) (15) így elkeseredett védekezés folyt az egész arcvonalon. A századok hősiesen küzdöttek a kézigránátdobó távolságig előrejött ellenség ellen. Végül is az önelhárítás és a kézigránátharc által ismét véres veszteségeket okozva az ellenségnek, visszavetettük őket. Kemény küzdelem és férfias kiállás volt.
Kb 12h 41-kor jelentem, hogy súlyos veszteséggel egy ezredet visszavertünk, állásainkat tartjuk.
Kb 14h 30-kor, mikor is minden távbeszélő összeköttetés megszakadt már, a legnagyobb nyugalomban ülve kapom a hadosztály-parancsokság azon parancsát - a 14. gyalogezred közvetítésével, hogy a 23/II. zászlóalj csatlakozik a 14/III. zászlóaljhoz, ennek megtörténte után én zászlóaljammal a Vakbélhátra megyek és ott a Várnagy-helyről (16) telefonon Lászay ezredes úrtól kérek további parancsot.
     Mielőtt ezt végrehajtottam volna, távbeszélőn Nickl alezredes Úrtól a hadosztály azon parancsát kaptam meg, hogy a 14/III. zászlóalj visszakunyarodik Sztorozsevoje D-i szélére reteszállásba, mellé zárkózik az én zászlóalj am a vakbélháti reteszállásba.
     Így kiadtam a századoknak az állások kiürítésére - megfelelő utóvéd visszahagyása mellett - a parancsot. 
14h 30 után megkezdtük a visszavonulást.
     Erős aknavetőtűz alatt vonultunk Sztorozsevoje felé vezető úton a reteszállásba. A völgyben összegyűjtöttem a 23/II. zászlóalj szétszéledt embereit és Kőszegi tizedes parancsnoksága alatt a Vakbélhát D-i csücskétől délre lévő magaslatra rendeltem biztosításra. Ezt a helyzetet tüzér vonalon keresztül jelentettem Nickl alezredes Úrnak, hogy a hadosztály-parancsnokságnak továbbítsa, mire Nickl alezredes Úr azt a parancsot adta, hogy az arcvonalamat déli irányba fordítsam. Tehát nem a vakbélháti retesz az arcvonal, hanem a déli irány.

     A helyzet 1943. 01. 13-án délben.

    43. 1. 13.-róI 14.-re virradó hajnalban újabb körülményes telefonbeszélgetés után azt a parancsot kaptam, hogy Hárs százados Úr megmaradt részeivel pedig az én arcvonalamat kell meghosszabbítani Novo Uszpenka felé.
     Közben egész éjszaka - miután már csak a tüzérségi távbeszélő vonal volt használható - hallottam a különböző ütegállások jajszavait az oroszok által történt felsodrításukról. Így újabb körülményes telefonálás útján javasolta Nickl alezredes Úrnak, hogy jelentse a hadosztálynak szándékomat, nevezetesen, hogy a Sztorozsevoje és Novo Uszpenka közötti részt megpróbálom megtisztítani az ellenségtől.
     Ezen javaslatomra Nickl alezredes Úr rövid válasza az volt, "Helyes, végrehajtani!"
     Erre én 1. 14.-én 5 h körül, amikor is Hárs százados csoportja az én vonalaim meghosszabbítására indult, felkértem Hárs századost, hogy a horhosban esetleg bajban lévő ütegállást tehermentesítse.
     A századaimnak pedig hírvivők útján azon parancsot adtam, hogy a zászlóalj gyülekezzék a sztorozsevojei temetőnél és onnan támadást intézünk Veszelij Hutor és Novo Uszpenka irányába - ezen térségnek az ellenségtől való teljes megtisztítására. I. lépcső a 20. lovasszázad, II. lépcső vezetésem alatt az 53/8. század, III. lépcső pedig az 53/9. század. Ezt követi a zászlóalj fennmaradó része (aknavetős, géppuskás, távbeszélő szakaszok és a zászlóalj törzs részei).
     A 20. lovasszázad kb 1. 14.-én 6h-kor meg is indult és követték a többi lépcsők. így nyertünk tért a sztorozsevoje-masztjugyinói út mentén az: elágazásig, ahol még egy üteg (Gőring) (17) tüzelt is. Itt rendeződésre megálltam, s távbeszélő-összeköttetést keresve csak a 46/1. zászlóalj parancsnokával tudtam beszélni, kitől Nickl alezredes Úr már elment, így jelenteni semmit sem tudtam.
Így folytattam a támadást Novo Uszpenka felé. Ellenséggel a Sztalin-út (18) eléréséig nem találkoztunk. Az első lépcsőben lévő 20. lovasszázad a Sztalin útra érve erős ellenséges gépkocsi- és gyalogoszloppal találta szembe magát. Itt igen élénk tűzharc fejődött ki, sőt helyenként kézitusára is sor került. Pár emberünk fogságba került, de később a század kimentette őket. Az ellenség túl erősnek bizonyult, de visszamentek és felfejlődtek. Így álltunk tűzharcban a késő déli órákig. Véres veszteségeket okoztunk az ellenségnek és az oszlopukat megállásra kémyszerítettük.
     Ezalatt egy másik erős csoport húzódott Novo Uszpenkából Masztjugyínó felé, ahol már szintén orosz erők voltak felismerhetők. A 20. lovasszázad törzsszállása is égett. Mögöttünk pedig ezalatt Sztorozsevojéból saját hosszú oszlop vonulását figyeltem meg Oszkinó felé.
Ilyen körülmények között tartottuk az oroszokat, míg a saját oszlopunk végei látszottak, utána pedig a zászlóaljnak elrendeltem a visszavonulást Oszkinó felé, a Sztalin-út mentén. Ezt a 20. lovasszázad biztosította.
Így érkeztünk be Oszkinóba, ahol a hadosztály-parancsnokságon azonnal jelent keztem.
Itt kaptam beosztást a "Martsa csoportba" (19). Feladatom Rosszoskin át Plotavára indulni, ott körvédelmet ellátni.
     Gyülekeztettem zászlóaljamat és lovasszázadomat, hogy a parancsot végrehajthassuk. A 20. lovasszázad teljes egészében, az 53/III. zászlóalj csak kb egy századnyi ereje csatlakozott utánam, mert Oszkinóban valami téves irányítás folytán a többi rész másfelé kapott állítólag Várnagy őrnagy Úrtól menetcélt. Így meneteltünk     Rosszoskin át biztosított menetben Plotavára.

     43. 1. 14-én este 20 h körül értünk Plotavára. Itt 4 darab elhagyott német páncélvadászt találtunk. A falu két oldalából - ahogy beértünk azonnal - tüzet kaptunk. A felderítő járőr megállapította, hogy a községben bemenni nem lehet, tele van orosszal. így visszafordultunk Rosszoskiba, ahol Martsa ezredes Úrnak errol jelentést tettem. Parancsot kaptam újabb felderítésre. Végrehajtattam egy tiszti járőrrel, aki visszaérkezve ugyanezt jelentette. Rosszoskiban hajnalig pihentettük embereinket, s I. 15.-én reggel a 20. lovasszázaddal és az 53/IIl. zászlóalj részeivel védőállást foglaltunk el a község déli részén. (Vonatomat a sok fogattal és sebesülttel délelőtt útnak indítottam Kocsatovkára.)
     Délután 14h 30-ig voltunk védőállásban. Ezalatt - amit személyesen jelentette is Martsa ezredes Úrnak - Masztjugyinóból Rubcovón és Plotaván át egészen Novo Szoldatkáig egy borzalmas hosszú ellenséges oszlop húzódott előre. Délfelé Oszkinó és Plotava felől erős ellenséges oszlop támadta meg Rosszoski községet. Az Oszkinó felől előretörő oszlop támadása csak elég lassan nyert tért, mégis a 12h körül a védők, a németekkel együtt Kocsatovka felé kihúztak a községből. Sífutó hozta hozzám Martsa ezredes Úr parancsát 13h 30-kor, hogy a falun keresztül vonuljak vissza Kocsatovkára. Ezt már csak a patak medren keresztül tudtuk végrehajtani, mert az ellenség közben beözönlött a községbe. Borzalmas körülményesen, erős aknavetőtűzben, nagyon nehezen jutottunk ki a kocsatovkai útra. Utóvédet kikülönítve vonul tunk aztán Kocsatovkára, ahol rögtön jelentkeztem Rabács ezredes Úrnál, aki a körvédelmet szervezte. Itt egyelőre tartalékok lettünk, s pihentettem az agyonfáradt, agyonharcolt embereimet. Irtózatos hideg volt, s mindenki halálosan fáradt.

     43. 1. 16. A csoportom - ezután mint "Szilágyi csoport" neveztetett el, mert több vegyes egységgel erősítettem meg. Ma, mint tartalék a lézengő emberek gyűjtésével és rendezésével foglalkoztunk.

    43. 1. 17. 7h 15-kor riadókészültség rendeltetett el, mert ellenséges erők közeledtek a község felé. Csoportom az ÉK-i részt kapja a védelemre. Itt beosztják a község még hozzám a 23-asokból alakult századot, Deák Gyula hadnagy parancsnoksága alatt és a 6. könnyű hadosztály lovasszázadát, Demeter Pál főhadnagy  parancsnoksága alatt.

     43. 1. 18.-án egész nap felderítő tevékenység folyt. Környező falvakban ellenség volt észlelhető, sőt Szemigyeszjátszkojére támadtak is. Egy német gyalogezred parancsnoksága alá kerültünk.

     43. 1. 19.-én a német gyalogezred elvezényeltetett, újra átcsoportosítottunk. A 6. lovasszázad átvette a jobbszárnyon egy német zászlóalj védőkörletét. Felderítő tevékenység folyt.

     43. 1. 20.-án újabb átcsoportosítás. A 20. lovasszázad átvette a 23-asok védőkörletét, a 23-asok pedig a "Dózsa csoport" mögé mentek tartalékul.

     43. 1. 21.-én járőrözés folyik, közelünkben semmi érdemleges nem történik. A 23. gyalogezred Deák hadnagy parancsnoksága alatt lévő csoportját Szemigyeszátszkojéba rendelik Tavassy alezredes Úr parancsnoksága alá. Ott erős tisztogató munka folyik. Nálunk aránylagos nyugalom. Községünk déli szegélyét kisebb erőkkel támadja az ellenség. Eredményt nem ér el. Somorjai Miklós százados bevonul szabadságról, s átveszi századát, a 6. lovasszázadot.

     43. 1. 22-én járőreink megállapítják az előttünk lévő erdőben az ellenség előregyülekezését. Előttünk egy megerősítet század tartózkodik. A mögötte lévőparcellában tüzérség és aknavetők észlelhetők. Budai törzsőrmester, járőrparancsnok személyesen figyeli meg az ellenség berendezkedését. Igen erős kopácsolás mindenütt. rartós berendezkedés készül. A 6.. lovasszázad járőrjét az ellenség bekeríti, egy sebesültet otthagyva tudja csak kivágni magát a megsemmisülés elől.
Egymásután küldöm ki a járőröket az egész arcvonalamon, mert igen veszélyesen szivárog az ellenség mindenütt. Budai törzsőrmester többször ment járőrbe, igen kitünteti magát bátor előremenésévei, miáltal igen értékes adatokat szerez.

     43. 1. 23. Az éjszaka elég nyugodt volt, járőröztünk állandóan. Reggel 5h 30-or az ellenség igen erős támadást indít a jobbszárny és a közép század ellen. Az elkeseredett elhárítás délig tart. Kérésemre a csoportparancsnokság egy géppuskás szakaszt bocsájt rendelkezésemre, melyet az 53/III. zászlóalj és a 6. lovasszázad közti horhoshoz rendelek tüzelőállásba. Miután igen sok a veszteségem, újabb kérésre ketté) tüzérszakaszt kaptam segítségül, amelyeket a 6. lovasszázad sávjában rendeltem védelemre.
Délben irtózatos tüzérségi és aknavetőtüzet zúdít az ellenség az egész védőkörletemre és ezalatt megindul támadásuk az egész vonalon. Rettenetesen elkeseredett harc folyik, alig birom biztatni a századparancsnokaimat, mert tüzérségi és aknavető támogatást kieszközölni nem tudok. Helyenként már ordítanom kell, hogy a kitartást biztosítsam. Közben állandó vonalszakadás, de a legnagyobb erőfeszítésünk mégis azt eredményezi, hogy a sötétség beálltával megáll a támadás. A 20. lovasszázadnál dr Mocsáry Zoltán főhadnagy, századparancsnok, Budai Tibor törzsőrmester és Rőti István tizedes hármasban rontanak rá egy igen merészen előreszivárgó ellenséges géppuskás, golyószórós és géppisztolyos csoportra, azoknak véres veszteséget okozva visszaverik őket és egy foglyot és két golyószórót zsákmányolnak. A század legénysége újjongással ünnepli a három hőst és nagy harci kedv fejlődik újra. Igen sok veszteségünk van az egész vonalon. Mindhárom század (6. lovasszázad, 20. lovasszázad és az 53/III. zászlóalj meglévő százada) kitett magáért. Így estére mégis megtört az ellenség támadó kedve és elcsendesül a harc. Felderítésünk szüntelenül működik. A 20. lovasszázad járőrei, Budai Tibor törzsőrmester parancsnoksága alatt rajtatapadnak az ellenségen és minden mozdulatukat figyelik. Éjjel megállapítják, hogy igen erősen gyülekezik a balszárnyam felé. Sőt a völgy kijáratát már sűrűn bezárták tűzgépeikkel. Kértem ellenük tüzérségi tüzet, de nem jutott.

     43. 1. 24. Éjjel Oh-ra támadást jeleztek, de nem jött az ellenség. Reggel 5h 30-kor a balszárny 20. lovasszázad ellen támad egy századnyi orosz. Kitartó tűzharccai visszaverik őket. Ezen támadás elakadása után az ellenség a közép (53/III. zászlóalj százada) ellen csoportosul, s oda intéz sűrű sorokban és több lépcsőben támadást. Itt is hősies kitartás várja őket, tűzzel megállították rohamukat. Eredményük mégis lett, mert a közép előtt pár száz méterre lévő szélmalmokat elfoglalták. Innen géppuskával kellemetlenkednek. A körletemben lévő magyar páncéltörő ágyúval visszonozzuk a tüzet, de nem sok eredménnyel.
Az egész arcvonalam erős tüzérségi- és aknavetőtűz alatt áll egész nap. Az összes századparancsnoki harcálláspont is telitalálatot kap. Három tiszti veszteségem van. Harcálláspontom köré hullanak a tüzérségi lövedékek, de szerencsére nem  robbannak fel. A reggeli erős támadás következményeképpen a balszárnyamra egy német századot rendelnek ki erősítésként, vagyis a község É-i szélén lévő horhos védelmére.
A tüzérségi- és aknavetőtűz délben irtózatos méreteket ölt és egy zászlóalj nyi ellenség támad a közép századra. Elkeseredett elhárítás folyik. Könyörögni kell a tüzérségi támogatásért, de hiába. Itt-ott kapunk csak egy-egy lövést támogatásra. Egymást követik az ellenség támadó lépcsői. Sír a századparancsnok, hogy segítsek valahogy. Irtózatosan nehezedik ránk az ellenség. Újabb és újabb lépcsők. Így tart ez délután 17h-ig. Alig birom már ékesszólással a lelkesítést. Nyomasztóan ül rajtunk az ellenséges tüzérség is. Végül hősi küzdelemben és a 6. lovasszázad oldalazó tűzgépeinek segítségével mégis sikerül megállítani az ellenséget. Borzalmas veszteséget szenvedtek, rengeteg halott juk maradt a csatatéren. Tőlem jobbra lévő Veres főhadnagy védőkörletébe betörtek, de visszaverték őket. Attól jobbra, Dózsa százados (46/1. zászlóalj) körletébe is betört az orosz, hátrafutott mindenki, de erélyes rendszabályokkai visszarendeltettek a helyükre a védők. így agyonharcolva estére ismét elcsendesül a harc. A 20. lovasszázadnál ismét bátran viselkedett dr. Mocsáry főhadnagy és Budai törzsőrmester, akik egy rajjal erős tűzcsoportot vertek vissza. Este a német századot Kutasi 3. gyalogezredbeli hadnagy egy századdalleváltja. A németek ismét másfelé rendeltettek. Az éjszaka feltűnően csendes volt. Tőlünk északra igen erős csatazaj hallható Parnicsnij irányából. Felderítésünk működik, Budai törzsőrmester ismét rajta tapad az ellenségen.  (9. 51-62. old.) 

 Vissza     Tovább