Új bejegyzés Frissítés

2011.01.14. 11:40 BB

Ma pedig a scsucsjei áttörés 68.évfordulója van.

2011.01.12. 08:07 Merlin1

Ma hatvannyolc éve, hogy elkezdődött a II. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál. Ma van az az urivi áttörés 68. évfordulója. Gondoljunk egy percig az áldozatokra!

2010.12.18. 09:15 BB

Köszöntök mindenkit! Adriennek üzenem a 100.számú fogolytáborról: Суслонгерский лагерь № 100 ,  Суслогер Марийской АССР, майор Алексеев volt a tábor parancsnoka Üdv:BB

2010.11.28. 21:25 Fekete Attila nyá. zls.

Üdvözlök mindenkit!                                                                                                                                                                                                                                        Ki ezen oldalakat elolvasva fejet hajt a hősök elöt! Én 29 évig szolgáltam a hazámat, és nagyon át érzem azt a szenvedést amit a mi hős katonáink elviseltek ott kint. A legszomorúb az hogy mindig van olyn apolitikus aki azt hiszi háborúzni nagyon jó dolog. Már évek óta járok töb bajtársammal Német országba a MONTE CALI NATO lőbajnokságra, eddig még nem találkoztam olyan katonával aki háborút szerette volna. Ott a hideg orosz földben kik nyugszanak értünk is haltak, a legnagyobb TISZTELETTEL kell róluk emlékezni. Sajnos egyre kevesebben élnek akik eltudnák mondani azt aborzalmat, én mint katona a mai napig azon vagyok hogy soha többé ne legyen háború!! TISZTELET A HŐSÖKEK!! Fekete Attila

2010.11.05. 08:38 Mihalik Ágostonné

Zsuzska sorait olvasva egy nagyon kedves ismerősöm, Pista bácsi életútja jutott eszembe. Annyira elszomorító sorsok, hogy nagyon nehéz beszélni róla, annak ellenére, hogy én személyesen nem vagyok érintve. www.szogliget.com oldalon megtalálható Pista bácsi, aki már sokaknak tudott segíteni.

2010.07.24. 17:37 Mester Norbert

Üdvözlök mindenkit. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség honlapját sikerült ismét beinditani.     http://doni-bajtarsak-szovetsege.hupont.hu/1/nyitolap    Üdvözlettel Norbert

2010.07.19. 23:03 Zsuzska

Az én családom történetében a Don-kanyar, ugyanúgy mint számos más család életében maradandó sebeket hagyott, amelyek feldolgozhatatlanok.  Dédnagymamám 24 éves volt (ugyanannyi, mint most én), mikor dédnagyapát elvitték a frontra. 3 gyerekkel maradt a bizonytalanságban. Nagymamám 2 hónapos volt, mikor dédnagyapámat elszakították a családjától. Elvették tőle azt az esélyt, hogy legalább emlékezhessen az édesapjára. Dédnagyapa sose tért vissza. Dédnagymamám felvette az özvegyi ruhát, de a szívéből senki se tudta kitépni a reményt, hogy egyszer visszatér hozzá a párja. Küzdelmes éveken át nevelte gyermekeit  és próbálta betölteni az apa szerepét. Minden egyes nap leült az udvaron és meredten nézte a kaput, hogy hátha hazatér. De nem jött. Mindig élt benne a remény. Abban az időben senki sem akadt a nyomára. Senki nem tudott választ adni a kérdéseire. Édesanyám megigérte Neki, hogy egyszer megtalálja. Hiába nyomozott nem talált semmi használható adatot. Aztán megszülettem és felnőttem és anyukámnak megigértem, hogy megtalálom. Hónapokig ültem az internet előtt és bújtam a könyveket. Mikor végre találtam használható adatokat, hogy mikor és hol tünt el. Még mindig küzdök, mert nem tudom, hogy a harcmezőn halt meg, vagy valamilyen szibériai munkatáborban. Szeretnék erre is választ kapni és adni, hogy hol van eltemetve. A nagymamámnak, a testvérének és az édesenyámnak nagyon nagy örömet szereztem. Csak azt sajnálom, hogy dédnagymamának nem tudtam elmondani. Talán könnyebb lett volna neki lezárni a múltat,  vagy nehezebb mert azt a kis reményt is elvettem volna Tőle. Nem tudom. Hálás vagyon Önöknek is, hogy ilyen oldalt működtetnek, mert esélyt kap nagyon sok ember arra, hogy több évtizedes befejezetlen mondatok végére pontot tegyenek és szeretteik letudjanak (valamennyire) zárni életükben egy nagyon hosszú fejezetet.

2010.07.15. 21:57 adrienn

Kedves Veterán! Köszönjük szépen a hasznos információkat. Sajnos, nekünk már csak a szeptemberi kutatás marad. Így végre megbizonyosodhatunk abban, amire 66 évig várt a család. Természetesen nagyon örülnénk az Ön által felajánlott képeknek. Addig is: minden jót kívánunk!

2010.07.12. 19:11 Veteran

Kedves Adrienn!   A maps.google-n megnéztem a korábban hivatkozott anyag szerinti (Hadifogolytáborok a mai Ukrajna területén), a 100-as munkatáborhoz tartozó 5 temető helyét. A 150-es, továbbá 151-153-as folyószám alatti leírások alapján sikerült beazonosítani az egykori temetések helyszíneit (ha igény van rá, a felvételeket e-mailben meg tudom küldeni). A műholdas felvételek alapján 4 temető, a megfelelő háttérdokumentumok birtokában, a helyszínen kutatható [feltételezve, hogy a google felvételek nem túl régiek, és az ukránok által felmért állapotokban változás nem volt (pl. nem történt ráépítés a temetőkre)]. A 148. folyószám alatti leírással még bíbelődöm. Kapcsolatosan ajánlom szíves figyelmébe a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetőjének, Holló tábornoknak az interjúját: http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/07/07/12/Nappali_2010_julius_7_.aspx     (31. perctől). A HM HIM főigazgatója ebben megerősíti, hogy leírások, pontos helyszínrajzok vannak a birtokukban és ezek elérhetőek a HM HIM Központi Levéltárában.   Hát… valóban más dolog az, hogy milyen állapotban vannak ezek a temetők, mi történt az elmúlt 65 év során velük… Példa erre a 148. folyószám alatti temető 12 magyar halottja. Egy részüket áttemették, a többi sír viszont ott van a víz alatt a mocsárban. Sajnos ezeknek a tényeknek a tudomásul vételén kívül nem igen tudunk mást csinálni…   De a nyilvántartások szerint Zaporizsjában van még 183 magyar áldozat, akik valahol ott nyugszanak a 150-es és 151-153-as folyószámmal jelölt területeken. Én azt mondom ezek az ukrán leírások viszonylag pontosak (más dolog az, hogy a magyar fordításuk esetenként kiegészítésre szorulna), lekövethetőek és az Ön hozzátartozója esetében is minden bizonnyal megállapítható lesz, hogy melyik helyszínen lett eltemetve (reménykedjünk, hogy nem a „148”-asban).   Úgyhogy csak azt tudom ismételni, hogy irány a HM Központi Irattár. Ezen a héten még csütörtökön nyitva vannak (Verseny utca). Ha nincsenek sokan és megkéri Őket, akkor minden bizonnyal még ott a helyszínen kikeresik és átadják Önnek a néhai Bartha Ernőre vonatkozó alap dokumentumok másolatát (Ucsotnoe delo, Akt).   Üdvözlettel: Veterán   Mottó: "Én is egy település nevével és egy temetői rajzzal kezdtem..."

2010.07.10. 20:43 Adrienn

Kedves Veterán! Köszönjük szépen az információkat! A megadott honlapon kiderült, hogy az ukrajnai hadifogolytemetők rendezetlen állapotúak, helyükre garázsok, lakóingatlanok épültek. Ki tudja, hova kerültek onnan a földi maradványok, és hová dobálhatták be...Tragédia, hogy ilyen sorsra jutottak a katonák, akik a magyar földet és hazát védték. Ez a jutalom a becsületért, bátorságért, kitartásért, helytállásért, stb. Mennyit szenvedhettek ezek a szerencsétlen sorsú honvédek, Bartha Ernő is két hónapot bírt ki a fogolytáborban. 24 éves volt mindössze. Nyár végéig szünetel a Központi Irattár szolgáltatása, szeptemberben viszont folytatom a kutatást. Addig is, minden jót kívánok!

2010.07.10. 14:45 Merlin1

Üdvözöllek Veterán! Donhoz hasonlóan Te is hasznos és segítő bejegyzéssel mutatkoztál be. Örülnék, ha lenne folytatás.

2010.07.09. 21:32 Veteran

Üdvözlet a Fórumozóknak! Most csatlakoztam és engedjék meg, hogy egyből hasznossá is tegyem magam. I. Adriennek üzenem: a néhai Bartha Ernő, mint ahogy azt Merlin1 is említette, a rendelkezésre álló adatok alapján, nagy valószínűséggel a 100. számú fogolytábor temetőjében nyugszik. A 100. tábor a mai Ukrajna Donyeck medencéjében Zaporozsje (ukr: Zaporizsja) város területén létesült. A tábornak a nyilvántartások szerint 5 temetője volt. A temetők leírását, az elhalálozottak számát (össz/magyar vonatkozásban) a Háborús Kereső Szolgálat honlapján, a következő linken találja meg: http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/#id=7&t=102&page (148, 150-153. folyószámok). A továbbiakban a HM Központi Irattárát meg kell keresni (telefonon, írásban) és a fentiekre hivatkozással ki kell kérni a Bartha Ernőre vonatkozó összes fellelhető dokumentum másolatát (1. Ucsotnoe délo - az NKVD által felvett jegyzőkönyv a hadifogolyról; 2. Akt - az elhalálozás jegyzőkönyve). Ezekből az anyagokból egyértelműen beazonosítható a hadifogoly személyazonossága. II. Cappcsavargónak üzenem: a hadifogoly adatbázisban két találattal (oroszul, fonetikusan) minden valószínűséggel egy Rácz Dezső azonosítható be. Az 1911-es születésű hadifogoly 1945. 02. 16-án halálozott el az 5993. számú táborban, a mai Ukrajna Harkov megyéjében, Barvinkove városban. Az előzőekben utaltam arra a weboldalra, ahol a 350. folyószámon megtalálhatja a temető helyének nagyjából pontos leírását.  A teendő itt is a Központi Irattár megkeresése és a fellelhető személyes dokumentumok másolatának kikérése.  Üdvözlettel: Veterán

2010.07.07. 22:49 cappcsavargo

Nagyapám neve: Tar Vince, 22.gyalogezred, ő azon kevesek közé tartozott, aki rokkantan, de túlélte, de egy közeli rokonról nem tudumk semmit szinte Adatai: Név- Rácz DEzső, szül Nagymegyer 1911 május 2, Anyja neve Rácz Eszter, apja neve Rácz Lajos. Utolsó információ róla, hogy 1944. októberében hívták be, nős, fogságba esett Kárpátalján(Ruszinszkó-utolsó levél).Bárminemű adatot ha tud valaki, köszönettel fogadjuk. Nős volt, 3 gyermek apja.

2010.07.06. 20:10 Adrienn

Kedves Don és Merlin1! Köszönjük szépen a segítséget, tovább fogok kutatni Bartha Ernő sorsa után. Még kedvesebb számomra az emléke, mert találtam 2 napja katonai levelezőlapot, amelyet testvérének, az én édesmamámnak címzett, a következőképpen: Bartha Erzsébet szépkislánynak. Akkor még volt tisztelet egymás iránt... Bízom benne, hogy lesz lehetőségem a közeljövőben Sztorozsevojéba látogatni és megemlékezni József sírjánál. Őróla pontosan tudjuk, hol van eltemetve. Mindent köszönünk.

2010.07.06. 11:45 Merlin1

Kedves Adrienn! Én ezzel tudok segíteni: Két Bukove is van. Az egyik közvetlenül Nagyszőlős (Vinogradov) mellett, attól kb. 5 km-re észak-északkeletre van. A másik, (és szerintem ez a keresett helység) a mai Ukrajnában lévő, de a háború kezdetén még Lengyelországhoz tartozó Ivano-Frankivsk várostól kb. 45 km-re délnyugatra, egy kis falu. (Észak: 48° 35' 56", Kelet: 24° 21' 52") Sejtésem szerint a "fogság helye l. 100" illetve a "temetés helye kl. l. 100" bejegyzés azt jelenti, hogy dédnagybátyja a 100-as számú táborban (lager 100) volt fogoly, és a tábor temetőjében  (kladbise lager 100) temették el. Hogy melyik volt a 100-as tábor, arról reményeim szerint kell legyen valahol feljegyzés, talán még sírhelyrajz is. Nagyon valószínű, hogy a Bukove faluhoz földrajzilag is igen közel fekvő, valamint szállítási szempontokból is a legkönnyebben elérhető romániai Focsaniba vitték (Brassótól 120 km-re keletre), ahol egy hatalmas gyűjtőtábor működött. Üdv: Merlin1

2010.07.06. 00:14 DON

Kedves Adrienn! Sok kérdésére nem tudom a választ, de a hadtörténeti intézetnek vannak dokumentumai, kapcsolatai akik ezek alapján sok mindent meg tudnak mondani. (Írni kell nekik levelet) Amit tudok: protivotank rota "tankelhárító", de magyarul inkább légvédelmi gépágyús üteg, vagy nehézfegyverszázad. (a bediktáló, a fordító és az írnok számára ez nem lényeges kb) 23 polk 23. gyalogezred  (A 1. div kb hadosztályt jelent) Polsa =Lengyelország, így valószínű, hogy ott kell keresni Bukove települést is.

2010.07.04. 21:04 Adrienn

Köszönjük szépen az információt. Ha jól tudom, Bukove= Fakóbükk község, a mai ukrán-román határhoz közel? Mit jelent az, hogy "egység: protivotank., rota,23 polk és a fogság helye: I.100, temetés helye:KI.I.100? Meg lehet -e tudni, mi volt halálának oka? Bukovéban, a  hadifogolytáborban halt meg és ott is temették el? Nagyon sokat jelentene, ha sikerülne választ kapnunk ezekre a kérdésekre. Hálásan köszönjük.

2010.07.04. 14:26 DON

A hadifogolyadatbázis szerint (orosz nyilvántartás) létezik egy bejegyzés, amely az Ön által megadott információkra hasonlít: http://www.hadifogoly.hu/details?table=O&id=3437 Vezetéknév Barta Keresztnév Erna Apja neve Janos Születési idő 1922.01.01 Születési hely g.Sarjutatjan ul.Korol-Anno, Vengrija Lakóhely sz.Sargotarjan, ul.Karol Anno Rang szoldat Egység protivotank.rota, 23 polk, 1 div. Fogságba esés helye Bukove, Polsa Fogságba esés dátuma 1944.12.23 Elhalálozás dátuma 1945.03.13 Fogság helye l.100 Temetés helye kl.l.100   Zavart okozhat a Bartha és Barta írásmód a keresésben.

2010.07.03. 23:59 Adrienn

Én Bartha József tizedes testvérének az unokája vagyok. Bartha József naplóját olvashatják ezen a blogon is. Ez a tintaceruzával írt napló könyv alakban is megjelent néhai Dr. Horváth István múzeumigazgató úr jóvoltából. Tőle tudom, hogy nagymamám testvére leventeoktató volt és nyomdász. Abban az időben a nyomdai dolgozók voltak a legolvasottabb és legszélesebb körű műveltséggel rendelkező munkások, mert mindent el kellet olvasniuk, amit kinyomtattak. Ez a napló írásaiból is felismerhető, mert csodálatos hangon beszél, pl. a salgótarjáni Kisasszony napja Szorgalmas, szerény ember volt, aki példás családi életet élt. Halála után az egyik salgótarjáni újságban szívszorító emlékezés jelent meg róla. Testvére, Bartha Ernő is harcolt a muszka földön, úgy tudjuk, ő hadifogságba esett és mikor valahova meneteltek, agyonlőtték őket. Sajnos, róla azt sem tudjuk, hol, mikor és hogyan halt meg. Ha valaki tud róla információt nyújtani, szívesen és hálásan fogadjuk. Dédnagymamám, az ő édesanyjuk még az én születésem, 1976 után is várta őket haza. Őrizte a József -naplót, amit egy bajtársa hozott haza, még a vér is rá volt száradva, és ezt a naplót dédnagymamám soha ki nem adta a kezéből, ő lapozott és úgy lehetett elolvasni. Halála után, számunkra ismeretlen módon, valószínűsített lopással került a napló a múzeumba. Nagymamám nem szeretett beszélni a háborús évekről, így sajnos nem tudunk érdemi információkat a két testvérről. Számunkra ők nem haltak meg, anekdótáik a mindennapi életünk szerves részei. Ettől a bátor testvérpártól nagyon sokat tanultunk: hazaszeretetet, becsületet, magyarságot, emberséget. Lelkük most is itt van velünk...

2010.07.03. 23:16 DON

Igaza van Merlinnek. Az adott időszakban jelentős, rendkívüli esmények nem voltak. A II. hadtest ráadásul eléégé összezsugorodott, mivel ekkor csak két könnyűhadosztály (6,9) volt alárendeltségében. A 7. könnyűhadosztályt a sSztorozsevoje-Uriv hidfő léte miatt a IV hadtest álá rendelték. (s ide sorolták a VII. hadtest 20. könnyűhadosztályát is) Az áttörés a 7. és 20. könnyűhadosztály alakulatait érintette elsősorban és ezen alakulatok egyes részei kerültek a II. hadtest irányítása alá. A III. hadtestet az áttörés nem érintette olyan mértékben, mint a IV hadtestet, mivel északra csak gyalogos illetve sí zászlóaljak téámadtak, a páncélos és tüzérségi alakulatok elsősorban dél fel próbálták bekeríteni a IV és VII hadtestet. Helyzetük a német szakaszon bekövetkezett áttörés után vált válságossá. Katlancsatákra és visszavonulásra kényszerültek.

[220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1] [Archívum]