A Z    � L D O Z A T

 Lajtos �rp�d vez�rkari sz�zados

(1910 - 1986)

Eml�kez�s a 2. magyar hadseregre

    Csak r�viden, hogy mi t�rt�nt a doni magyar hadsereggel : 1942 febru�rj�ban mozg�s�tott�k, �prilist�l j�lius v�g�ig elh�z�d� id�ben a hadsz�nt�rre sz�ll�tott�k vas�ton, oda cseppekben �rkezett be. Hadm�veleti alkalmaz�sra els� �temben csak a III. hadtest ker�lt (az sem teljes eg�sz�ben). A Don foly� nyugati partj�n folyamv�delmi feladatot kapott, olyan kiterjed�sben, amely, a sz�less�g�n�l fogva, legfeljebb folyammegfigyel�st tesz lehet�v�. Ez a feladat - ak�rcsak a vel�nk k�zvetlen�l szomsz�dos 8. olasz hadsereg�, valamint az ahhoz d�lr�l csatlakoz� 3. rom�n hadsereg� - azon a v�gzetesen t�ves hitleri helyzetmeg�t�l�sen alapult, hogy ezeknek a "fegyvert�rs" hadseregeknek nem kell majd komoly harcokat v�vniuk, mert a n�met t�mad� z�m a ny�r v�g�ig megsemmis�ti, t�nkreveri a V�r�s Hadsereg z�m�t a Donyec, Don, Volga als� foly�s katlan�ban, illetve a Kauk�zust�l �szakra l�v� Kub�n t�rs�gben.

    A magyar hadsereg j�lius, augusztus �s szeptember h�napban sikertelen �s s�lyos vesztes�geket okoz� harcokban pr�b�lkozott felsz�molni a Don foly� nyugati oldal�n l�tes�tett szovjet h�df�ket. Szeptember k�zep�t�l 1943. janu�r elej�ig - az olaszokn�l1942. december k�zep�ig, a rom�nokn�l 1942. november k�zep�ig - "csendes" volt a doni arcvonal. Volt teh�t id� a v�d��ll�sok meger�s�t�s�re. Hi�nyzott azonban a faanyag �s ami fontosabb; az elsz�nt akarat. A felv�lt�sokban rem�nykedtek a csapatok.

    Ehelyett a szt�lingr�di t�rs�gben bek�vetkezett d�nt� esem�nyek folyt�n, sor ker�lt a magyar hadsereg elleni d�nt� t�mad�sra, amellyel szemben semmilyen szempontb�l nem volt k�pes a hadsereg helyt�llni, azaz kitartani. Sz�mos k�r�lm�ny folyt�n r�szben kit�rt �s meg nem f�kezhetett p�nikok k�s�ret�ben h�tra�z�nl�tt a hadsereg kisebb r�sze, a t�bbiek harcolva, s�lyos vesztes�gek k�zepette, de ugyancsak visszavonultak.

    A katasztrof�lis veres�get szenvedett hadsereget 1943. janu�r 24-�vei kivont�k a harcol�k k�tel�k�b�l, a hadseregnek t�red�ke azonban m�g tov�bb harcolt, mint ut�v�d, eg�szen febru�r k�zep�ig. A roncsok hazasz�ll�t�s�r�l hallani sem akartak a n�metek, hanem azonnal kett�s feladatot szabtak meg a sz�mukra: �jj�szervez�s �t�k�pes �llapotra, k�zben partiz�nelh�r�t�s az �jj�szervez�si k�rletben.

    R�szben a szovjet feltart�ztathatatlan el�ret�r�s, r�szben a j�zan bel�t�s folyt�n, m�rciusban �gy hat�roztak, hogy a teljesen t�nkrement, demoraliz�lt roncsokat m�gis hazasz�ll�tj�k az anyaorsz�gba, helyett�k be�rik k�t megsz�ll� hadoszt�llyal. �prilis v�g�ig megt�rt�nt a roncsok hazasz�ll�t�sa.

    Ha most, 1984-ben valaki megk�rdezn� a v�lem�nyem, hogy becs�lettel harcoltak-e a magyarok a Donn�l, �s hogy az elpusztultak h�s�knek tekinthet�k-e, mindk�t k�rd�sre igennel feleln�k. De h�t senki nem k�rdez meg engem, nyilv�n nem is sz�m�t a v�lem�nyem, amelyet bizony�ra elfogultnak tekintenek az illet�kesek.

    Mindazon�ltal, hadd indokoljam meg a v�lem�nyemet n�h�ny sz�val.
1942/43-ban a Donn�l a magyarok ugyan lelkesed�s n�lk�l, el�tt�k nem vil�gos c�l�rt harcoltak, de k�teless�gtudatb�l. Ehhez k�pest pedig megtartott�k a becs�let�ket. Annak idej�n egym�s k�zt azt mondtuk a h�rhedt J�ny-parancs tudom�sulv�tele ut�n, hogy nem a hadsereg vesz�tette el a becs�let�t, hanem a legfels�bb vezet�s, a doni hadsereg szem�ben.

    Meg�t�l�s dolga, hogy h�si halottnak tekinthet�-e az, aki nem lelkesen, de k�teless�g�t teljes�tve vesztette �let�t, m�g akkor is, ha azt nem sz�vesen adta oda. Szerintem, igenis h�si halott, de legal�bbis "katonahalott". M�s k�rd�s, hogy mi�rt nem kapt�k meg ezek a halottak az ut�kornak elismer�s�t, amit h�si eml�km�vekkel szok�s kifejezni. Ismerem a hivatalos �ll�spontot ebben a k�rd�sben. Rabl�h�bor� fasiszta halottainak nem �ll�thatunk h�si eml�km�vet. Ugyan�gy, a magyar haz��rt 1919-ben elesett h�s�kr�l hallgatott a kr�nika, de legal�bbis csak mellesleg eml�tette meg, a h�si eml�km�veken pedig csak 1914-18 szerepelt, az 1919 nem. (15. 233-235 old.)

     "A Don, a Don-kanyar, a Muhival, Moh�ccsal �s Doberd�val m�rt nemzeti trag�di�ink sz�nterek�nt hagyom�nyoz�dott a magyar k�ztudatban. Itt v�vta vesztes�gteljes harc�t 1942/43-ban t�rt�nelm�nk sokat id�zett 2. magyar hadserege." (9. 3. old.)

nagybaczoni Nagy Vilmos vez�rezredes  

(1884 - 1976)

  Honv�delmi miniszter (1942-1943). Igyekezett jav�tani a munkaszolg�latosok helyzet�t, r�szben sikerrel. A n�meteknek �s a hazai sz�ls�jobbnak t�bb k�rd�sben is ellentmondott, �gy p�ld�ul nem volt hajland� munkaszolg�latosokat vez�nyelni a bori r�zb�ny�kba. Ez�rt lemond�sra k�nyszer�tett�k. A h�bor� ut�n meghurcolt�k. A jeruzs�lemi Yad Vashem int�zet 1965-ben a "Vil�g Igaz�nak" ismerte el. (Itt)

      "1942 elej�n Ribbentrop, a n�met k�l�gyminiszter Budapestre �rkezett, �s k�vetelte, hogy az eg�sz magyar hader� halad�ktalanul l�pjen be Oroszorsz�g ellen. Keitel vez�rt�bornagy, az OKW (Oberkommando der Wermacht - V�der�(Wermacht)- F�parancsnoks�g) vezet�je is megjelent Budapesten, �s felsz�l�totta a magyar korm�nyt, hogy azonnal mozg�s�tson �s vonultasson fel tov�bbi 25 hadoszt�lyt. Csak nehezen siker�lt hosszas alkudoz�sok ut�n meg�llapodni abban, hogy Magyarorsz�g kilenc gyalog �s egy p�nc�los hadoszt�lyt �ll�tson ki, melynek felszerel�s�t a n�metek bocs�tan�k a magyar korm�ny rendelkez�s�re. �gy alakult meg a 2. hadsereg, amelynek parancsnoka J�ny Guszt�v vez�rezredes lett.

   Egy magyar k�nny� hadoszt�ly hat z�szl�aljb�l �s hat �tegb�l �llott. (Rendesen, egy hadoszt�lyban kilenc z�szl�aljnak �s kilenc �tegnek kellett volna lennie. Ez a "sp�rol�s" ott bosszulta meg mag�t, hogy a n�metek a harcfeladatok kiad�s�sn�l hadoszt�lyokkal sz�moltak. F�ty�ltek a  "lelem�nyes" magyar hadvezet�s �j�t�s�ra. Merlin1)  A n�metek v�llalt�k, hogy ezeket a hadoszt�lyokat korszer� fegyverzettel �s felszerel�ssel fogj�k ell�tni, �s a n�met hadoszt�lyokkal azonos ell�t�si szintre emelik. A vez�rkar f�n�k�nek (Szombathelyi Ferenc vez�rezredesnek. Merlin1) v�lem�nye az volt, hogy amennyiben a n�metek a felszerel�sre vonatkoz� �g�reteiket nem teljes�tik, a magyar hadoszt�lyok csak megsz�ll� feladatokra alkalmazhat�k. Amikor e k�rd�seket t�rgyalt�k, m�g nem voltak tiszt�ban a megsz�ll� csapatokra h�rul� s�lyos feladatokkal. A megsz�ll�s folyam�n bizonyosodott be, hogy csapataink a legkorszer�bb fegyvereket haszn�l� partiz�n okkal szemben gyeng�n vannak felszerelve. A h�bor� tov�bbi folyam�n a n�metek a magyar hadoszt�lyokat, tekintet n�lk�l arra, hogy rendelkeznek-e megfelel� fegyverekkel vagy sem, k�m�let n�lk�l bevetett�k a harcvonalba." (16. 86. old.) 

Szombathelyi Ferenc vez�rezredes, vez�rkari f�n�k.

(1887 - 1946)

      "Amid�n a n�metek az 1941. �vi hadj�rat tapasztalatai alapj�n r�j�ttek arra, amit �n el�re l�ttam, hogy a keleti fronton nem lesz vill�mh�bor�, hanem neh�z k�zdelem v�rakozik r�juk, ennek minden rizik�j�val, k�vetel�zni kezdtek. Ha addig azon az �ll�sponton voltak vel�nk szemben, hogy "ha minden �ron r�szt akarunk venni a h�bor�ban, akkor r�szt vehet�nk", �gy most 1941 v�g�n az eddigi �nk�ntes r�szv�tel�nkb�l egyszerre k�teless�get csin�ltak. Egyszer�en k�veteltek. Ezen c�lb�l 1942 janu�r elej�n Ribbentrop n�met k�l�gyminiszter megjelent Budapesten �s a magyar korm�nyt�l az eg�sz magyar hadsereg halad�ktalan k�zrem�k�d�s�t k�vetelte. 

     R� nemsok�ra Keitel n�met vez�rt�bornagy ugyancsak Budapesten 25 hadoszt�ly mozg�s�t�s�t �s felvonul�s�t k�vetelte az orosz fronton. Keitel vez�rt�bornaggyal hossz� alkudoz�sok ut�n 9 hadoszt�lyban �s 1 p�nc�los hadoszt�lyban, melyhez az anyagot a n�metek adt�k, �llapodtunk meg. Ezen er�kb�l �ll�tottuk f�l a 2. magyar fronthadsereget. Megjegyzem, hogy hadoszt�lyaink csak 6 z�szl�aljb�l �s 6 �tegb�l �llottak �s a n�metek elv�llalt�k, hogy ezen er�ket korszer� fegyverzettel ell�tj�k, ill. kieg�sz�tik arra a fokra, melyen a n�met egys�gek �llanak.

     Ezen �rtekezlet alkalm�val v�get vetettem azoknak a romantikus felfog�soknak, melyeket a n�metek el�deim �s k�rnyezet�nek k�zl�sei alapj�n a magyar hadseregr�l t�pl�ltak, mert felt�rtam a val� helyzetet, amit abban foglaltam �ssze, hogy a magyar hadsereg, b�r szervezet�ben nagyon ki van �p�tve, t�l van fejlesztve, de m�g�tte er� csak nagyon kev�s van, ez�rt a magyar hadsereg korszer� h�bor� szempontj�b�l alig sz�m�t, �gy hogy ezen szempontb�l alapos kiseg�t�sek n�lk�l csak mint "megsz�ll� hadsereg" j�het sz�ba." (7. 15. old.)

 B�rdossy �s Ribbentrop a H�s�k-ter�n 

     "1942. elej�n, Hitler Magyarorsz�g fokozottabb r�szv�tel�t s�rgette a Szovjetuni� elleni h�bor�ban. Janu�r 6-�n Budapestre �rkezett a n�met birodalmi k�l�gyminiszter, Joachim von Ribbentrop. Azt k�v�nta, hogy az eg�sz magyar hader�t vess�k be a keleti fronton. Ez huszonnyolc hadoszt�lyt jelentett volna! B�rdossy �s t�rsai megd�bbentek. Ribbentrop arc�tlan er�szakoss�ga egyben ravasz taktikai fog�s is volt. Tudta � j�l, hogy az eg�szet nem kaphatja meg, de megpr�b�lta kicsikarni a lehet� legt�bbet. A ter�leti rev�zi�t emlegette, �g�rt �s fenyegetett. A t�rgyal�sok utols� napj�n, janu�r 10-�n a korm�nyz� meg�rta v�laszlevel�t a F�hrernek. Ennek v�g�n olvashat�: >>...lelkesed�ssel vesz�nk r�szt a tavaszi offenz�v�ban, amennyire csak a felfegyverz�s, a mez�gazdas�g �s a benn�nket k�r�lvev� ellens�g ezt lehet�v� teszi. A r�szleteket a katonai  vezet�k fogj�k megbesz�lni.<<

     Hazat�r�se ut�n, janu�r 19-�n RIBBENTROP t�viratot k�ld�tt a budapesti n�met k�vetnek, Jagownak. Ebben jelezte, hogy a m�snap �rkez� Keitel t�bornagy t�rgyal�sainak sikere �rdek�ben ism�telten hajland� �rv�nyes�teni a befoly�s�t.

     >>Tekintettel Keitel vez�rt�bornagy k�zelg� budapesti l�togat�s�ra, mikor is a n�met �s a magyar katonai szervek r�szletesn r�gz�tik a magyar v�der� r�szv�tel�t a keleti hadj�ratban, t�j�koztat�s�ra k�zl�m, hogy budapesti t�rgyal�saim lefoly�s�r�l szem�lyesen inform�ltam Keitel vez�rt�bornagyot. Mint azt �n is tudja, t�rgyal�saim eredm�nyek�nt a magyar korm�ny kijelentette, hogy haderej�t ugyan nem vetheti be sz�z sz�zal�kig a keleti hadj�ratban, de abban lehet�s�geinek sz�ls� hat�r�ig r�szt v�llal. Ezt az �g�retet �gy �rtelmeztem, sz�m�thatunk arra, hogy a keleti hadj�ratban a magyar v�der�nek legal�bb k�tharmada r�szt vesz, �s ebb�l kell k�ndulnia Keitel vez�rt�bornagynak is budapesti t�rgyal�sain�l. Ha e t�rgyal�sok sor�n sz�ks�gesnek l�tszik Keitel vez�rt�bornagy f�radoz�sait politikailag azzal t�mogatni, hogy a minisztereln�k �jb�l foglalkozzon az �ggyel, sz�veskedjen megfelel�en int�zkedni. Amennyiben k�v�natosnak l�tja, hogy a t�rgyal�sokba �jb�l beavatkozzam, tudasson arr�l t�vbesz�l�n vagy t�viratilag; ez esetben majd arra k�rem, k�zvetlen megb�z�somb�l k�z�lje a korm�nyf�vel, hogy ragaszkodunk a nekem tett �g�ret�hez.<<

 Keitel vez�rt�bornagy Budapesten, a H�s�k-ter�n.

     A vez�rt�bornagy budapesti t�rgyal�sai eredm�nyre vezettek. Hosszas alkudoz�sok ut�n Keitel a k�vetkez� magyar aj�nlatot fogadta el: kilenc gyalogos, egy p�nc�los hadoszt�lyt, tov�bb� �t megsz�ll� hadoszt�lyt. Az OKW f�n�ke meg�g�rte, hogy a p�nc�los hadoszt�ly teljes felszerel�s�t a Harmadik Birodalom biztos�tja. 1942. kora tavasz�n megkezd�d�tt a 2. hadsereg felszerel�se. A frontra sz�ll�t�s h�rom l�pcs�ben t�rt�nt. (Megjegyezz�k, hogy k�r�lbel�l �tvenezer munkaszolg�latos is a hadsereg k�tel�k�be tartozott. )
A csapatok m�g el sem �rt�k felvonul�si hely�ket, amikor t�nyleges ir�ny�t�ik, a n�met katonai vezet�k egy r�sz�ket m�ris bevetett�k. A III. hadtest �rz�keny vesztes�geket szenvedett. A voronyezsi frontszakaszra ki�rkez�, a gyalogmenett�l elf�radt magyar csapatok a n�met seregtestekt�l d�lre, az olaszokt�i �szakra helyezkedtek el." (24. 199-200 old.)

K�d�r Gyula vez�rkari ezredes.

(1898 - 1992)

      "Az 1941-es kezd� n�met sikerek megtorpan�sa, a szovjet hadsereg kitart�sa, harck�szs�ge szertefoszlatta a >>Blitzkrieg>> �lm�t. A n�met hadvezet�s ekkor kezd el�sz�r magyar�zkodni, igyekszik kisebb�teni a t�mad� hadm�veletek megakad�s�nak jelent�s�g�t; k�l�nb�z�, r�szben id�leges okok hangzanak el, az ut�nsz�ll�t� vonalak meghosszabbod�sa, az utak rossz �llapota, hirtelen bek�vetkezett hideg t�l �s hasonl�k. Elhallgatja a l�nyeget: a szovjet hadsereg meglepet�st okoz� erej�r�l nem besz�l. Nem besz�l saj�t hadsereg�nek igen s�lyos vesztes�geir�l sem, amelyek pedig arra k�sztetik, hogy az 1942-ben tervezett tov�bbi hadm�veletekhez �jabb �s az eddigin�l nagyobb er�ket vegyen ig�nybe, �s sz�vets�geseit - f�k�nt Magyarorsz�got �s Rom�ni�t - nagyobb r�szv�telre szor�tsa. Most m�r val�ban k�nyszer�t �s k�vetel. Magyarorsz�g a hadbal�p�ssel elk�telezte mag�t, a tov�bbi r�szv�tel megtagad�sa k�vetkezm�nyek, n�met retorzi� n�lk�l lehetetlen.

Ribbentrop n�met k�l�gyminiszter 1942. janu�r 6-9-ig t�rgyal�sokat folytatott Horthyval �s B�rdossyval. Az err�l k�sz�lt n�met dokumentum szerint:

>>A birodalmi k�l�gyminiszter �r kifejtette a magyar uraknak, hogy a birodalmi korm�ny biztos a felt�tlen gy�zelemben, de egyben el�j�k t�rta, hogya k�t orsz�got �rint� minden k�rd�s megold�s�n�l abb�l a sorsk�z�ss�gb�l kell kiindulni, amely a h�bor�s fejlem�nyek �s f�k�nt a bolsevizmus elleni k�z�s harc nyom�n j�tt l�tre. A birodalmi k�l�gyminiszter �r k�l�n�sen kiemelte, mennyire fontos, hogya bolsevizmust m�g ebben az �vben v�gleg legy�rj�k; ezt a harcot, ak�rcsak tavaly, els�sorban ism�t a Wehrmacht v�vja, �s viseli az azzal j�r� �ldozatokat, ami arra k�telezi a sz�vets�ges hadseregeket, hogy a k�zdelemben erej�kh�z m�rten r�szt vegyenek. E gondolatmenet alapj�n l�pett fel azut�n a birodalmi k�l�gyminiszter �r azzal a k�vetel�sseI, mely szerint Magyarorsz�gnak ebben az �vben eg�sz hadsereg�t rendelkez�sre kellene bocs�tania, hogya kit�z�tt c�l el�r�s�hez hozz�j�ruljon.<<...

 
     ...Horthy �s B�rdossy az eg�sz magyar hadsereg r�szv�tel�hez nem j�rultak hozz�, de hajland�k voltak "lehet�s�geik legsz�ls� hat�r�ig elmenni, a hadj�ratban az eddigin�l nagyobb er�kkel r�szt venni". A r�szletek megbesz�l�s�t an�met �s magyar katonai szervekre b�zt�k. Ez ut�n az el�zetes meg�llapod�s ut�n �rkezett meg Budapestre Keitel n�met vez�rt�bornagy janu�r h� 20-�n. Szombathelyi vez�rezredes �s Bajn�czy vez�rezredes - Szombathelyi helyettese - r�szt vettek a katonai r�szletmegbesz�l�seken. Mindkett�j�k elbesz�l�s�b�l �gy tudom, hogy igen heves vit�k, s�t veszeked�sek voltak. Keitel eleinte ragaszkodott a teljes magyar hadsereg bevet�s�hez. Fenyeget�seket is alkalmazott. A magyaroknak szem�re h�nyta h�l�tlans�gukat: ter�leteket elfogadtak, most a k�telezetts�gek al�l ki akarnak b�jni.

    
     A rom�nok h�s�gesebbek, jobban meg�rtik, hogy �ldozatokat kell hozni a k�z�s c�l �rdek�ben. A magyarok a hadsereg felszerel�si, fegyverzeti, kik�pz�si hi�nyoss�gaival v�dekeztek. V�g�l abban egyeztek meg, hogy h�rom hadtest er�vel- hadtestenk�nt h�rom hadoszt�llyal- �s egy gyorsk�tel�kkel vesznek r�szt a tov�bbi harcokban. Ezenk�v�l �t hadoszt�ly mint megsz�ll� er� marad szovjet ter�leten. T�ny az, hogy az �jonnan bevet�sre ker�lt magyar er�k - a k�s�bb tragikus sors� 2. hadsereg - kiad�sa m�r nem eg�szen �nk�nt t�rt�nt, �s nem k�nnyen egyeztek bele. Ezt bizony�tja Jagow budapesti k�vet janu�r 22-i t�virata Ribbentrop k�l�gyminiszternek, amelyben Keitel vez�rt�bornagy t�rgyal�sainak eredm�ny�t jelenti azzal, hogy a magyar katonai k�r�kkel folytatott t�rgyal�s "nem eg�szen sim�n" zajlott le. Jelenti azt is, hogy Szombathelyi �s Bartha honv�delmi miniszter a meg�llapod�sok �rv�nyess�g�t a politikai t�nyez�k hozz�j�rul�s�t�l akart�k f�gg�v� tenni. Keitel azonban kijelentette, hogy �rt�k�t veszten� a seg�ts�g, ha azt felt�telekhez, ig�nyekhez vagy korl�toz�sokhoz k�tn�k. Jagow k�vet enged�lyt k�rt Ribbentropt�l, hogy Horthyval �s B�rdossyval k�z�lhesse: " Semmi esetre sem bocs�tkozhatunk . . . fenntart�sokba, �s ugyanez vonatkozik azokra a hi�nyoss�gokra, amelyek n�met k�tel�kekhez viszony�tva a felszerel�s tekintet�ben m�g fenn�llanak." Szombathelyi k�s�bbi besz�lget�seinkben mindig szem�lyes siker�nek min�s�tette, hogy nem az eg�sz magyar hadsereg ker�lt ki a frontra. Eml�tette, hogy m�g a t�rgyal�sok megkezd�se el�tt � biztatta Horthyt �s B�rdossyt ellen�ll�sra. Szerinte, ha Werth lett volna a vez�rkar f�n�ke, az eg�sz magyar hadsereg bevet�sre ker�lt volna. Mindig hangoztatta, hogy jobb lett volna semmit sem adni, ezt azonban m�r el�rni nem lehetett.

       K�d�r Gyula nyugd�jas, k�nyve kiad�sakor, 1978-ban.

     T�g t�r ny�lik ut�lagos elm�lked�sekre. Meg lehetett volna tagadni a n�met k�vetel�seket? Mi lett volna ennek a k�vetkezm�nye? N�met megsz�ll�s, helytart�val, Szt�jay-f�le korm�nnyal, igen tekint�lyes bels� n�metbar�t r�teggel, v�gs� n�met gy�zelemben vakon h�z� katonai elemekkel, teljes kiszolg�ltat�ssal m�r 1942-t�l ? Vagy az akkori - ellen�nk acsarkod� - n�metbar�t rom�n, szlov�k, horv�t korm�nyok felhaszn�l�s�val ind�tottak volna akci�kat ellen�nk? Val�ban olyan nagy volt az ellen�ll�s magyar r�szr�l, mint azt felt�ntett�k, vagy sokkal lagymatagabb, enged�kenyebb, ijedtebb? Vajon val�ban szerettek volna teljesen kimaradni a tov�bbi harcokb�l, vagy m�gis-csak b�ztak a n�met gy�zelemben, �s politikai ir�nyuknak megfelel�en tov�bbra is r�szt akartak v�nni?
     Vajon nem lehetett volna legal�bb a nagyobb er� azonnali kiad�s�nak elhalaszt�s�t el�rni, �g�retekkel id�t nyerni, fegyverzetet k�vetelni?

     Megannyi k�rd�s, vitathat� v�laszok, tragikus t�nyek. (12. 415-4

                                                                                                    Vissza    Tov�bb