Hol vannak a katon�k? 11.

Szemelv�nyek S�ra S�ndor dokumentumfilmj�b�l

Korabeli filmh�rek

S�ris�pon hõsi eml�kmûvet �s orsz�gz�szl�t avattak. Az eml�kmû az elsõ olyan szobor, amelyen a t�rv�ny �rtelm�ben a hõsi hal�lt halt korm�nyz�helyettes nev�t is meg�r�k�tett�k.

J�zsef kir�lyi herceg kit�ntet�st ad �t egy hõsi hal�lt halt honv�d �zvegy�nek.

K�t esztendõs kem�ny munk�val meg�p�lt a Sz�kelyf�ldet az orsz�g t�bbi r�sz�vel �sszek�tõ Szeretfalva �s D�da k�z�tti vas�tvonal. Az �j vas�tvonalat a korm�nyz� �r nyitotta meg.

"H�dolattal k�rem fõm�lt�s�godat, kegyeskedj�k a vas�tvonal megnyit�s�t enged�lyezni!"

"�ljen!"

"�ljen, �ljen, �ljen!"

A korm�nyz� �r k�l�nvonata v�gighalad az �j vas�tvonalon.

Bensõs�ges szeretettel �nnepli a nemzet Magyarorsz�g korm�nyz�j�nak n�v�nnep�t. A magyarorsz�gi n�met n�pcsoport a Zeneakad�mi�n rendezett �nnep�lyen fejezte ki a korm�nyz� ir�nti h�dolat�t.

A magyar cserk�szmozgalom orsz�gos megmozdul�s keret�ben �nnepelte meg fõv�dn�k�nek, a korm�nyz� �rnak n�vnapj�t.

A Hõs�k ter�n �tezer cserk�sz sorakozott fel, hogy meghallgassa a fõcserk�szi parancsot. Vit�z Farkas Ferenc orsz�gos fõcserk�sz parancs�ban hadat �zent mindennek, ami ellent�tben �ll a felebar�ti szeretettel, az egyet�rt�ssel �s a szeretetbõl fakad� munk�val.

A Baross gy�ripari csoport a sz�vets�g sz�kh�z�ban sz�z hadirokkant �s sebes�lt honv�det l�tott vend�g�l. A r�sztvevõk mindegyike szeretetcsomagban k�nyvet, �dess�get, cigarett�t kapott aj�nd�kba.

Honv�deink a Don menti arcvonalon felder�tõ v�llalkoz�sok sor�n megtiszt�tj�k az erdõs terepet az �tsziv�rgott bolsevist�kt�l. Felrobbantj�k az �jszaka leple alatt �p�tett ellens�ges dr�takad�lyokat. A l�ngsz�r� a rohamcsapatok legf�lelmetesebb fegyvere.

Kornis P�l munkaszolg�latos

A h�tramaradt polg�ri lakoss�ggal val� viszony tulajdonk�ppen teljesen tiszt�zatlan volt. A katon�k egy r�sze igyekezett meglehetõsen j� viszonyt fenntartani ezekkel, m�sok - miut�n elsõsorban az �regek �s a kisgyerekek maradtak vissza - elfogadt�k azoknak a szolg�latait, amit k�nyszerbõl tettek, hisz a legkevesebb az volt, hogy a h�zukb�l azonnal kik�lt�ztett�k õket �s oda a katon�k bek�lt�ztek. Ism�t m�sok azonban m�r a n�met �ll�spontot vallott�k a maguk�nak, azt, hogy minden �lõ orosz potenci�lis ellens�g.

K�llay Ferenc fõhadnagy

Az ezred h�ts� vonala Ternovoj�n h�z�dott, de a lakoss�g bent volt, mert Rumy ezredes �r annyira embers�ges volt, hogy azt mondta nek�nk, hogy ha rendesen viselkedik a lakoss�g, ne b�nts�tok õket. Hagyj�tok õket itt, az otthonukban, sõt amennyire lehet, seg�ts�tek õket. Nekem k�l�n felh�vta a figyelmemet arra, hogy ha a konyh�n marad�k van, azt adjuk oda az orosz lakoss�gnak. Ugye, az alakulatomb�l t�bben szabads�gra mentek.

Mi az�rt f�lv�telezt�k az adagokat �s bizony 20-22 kosztosom minden nap megjelent az eb�doszt�sn�l. Persze, mikor az �n t�rsas�gom megkapta a maga porci�j�t, akkor j�ttek az orosz alakulatok a csajk�ikkal �s vitt�k haza a marad�kokat. Nagyon h�l�sak voltak ezek az emberek nek�nk. Azt lehet mondani, szinte �sszebar�tkoztunk vel�k. Nem b�ntottunk senkit. N�lunk az volt a jelsz�, hogy mi az�rt a kult�r�t is idehoztuk. Nehogy azt gondoljuk, hogy az�rt j�tt�nk, hogy itt esztelen�l gyilkoljunk, meg romboljunk. Idehoztak benn�nket, itt vagyunk, viselkedj�nk embers�gesen.

K�roly J�nos honv�d

Csin�ltunk ott magunknak sz�ll�st, szalm�t vitt�nk oda, k�r�lguggol�t... mifen�t csin�ltunk, meg csin�ltam tûzhelyet, hogy be tudjunk gy�jtani. Akkor jelentkezett ott az a l�ny, nagyon meg volt ijedve, s�rt. Mondom neki, mi bajod van? P�r sz�t tudtam, mivelhogy gyerekkoromban hadifogollyal dolgoztam �vekig, a tizenn�gyes h�bor�b�l maradt itt. Ez volt a szerencs�m, mert �gy meg tudtuk egym�st valahogy �rteni. Magyar�zza, hogy visszaj�tt a ruh�j��rt, azt�n ittmaradt, hogy nem b�ntjuke? H�t mi�rt b�ntan�nk? Nem b�ntunk, maradj itt! Majd k�sõbb, amikor l�tta, hogy t�nyleg nem b�ntja senki sem, megk�rdezte, hogy az anyja meg a testv�re hazagy�hete?

Hol van? Itt van a m�sik faluban. A m�sik falu csak annyira volt, hogy olyan k�tsz�z m�terre az utols� h�z. A civilek nagy r�sze a templomba menek�lt. Mondtam neki, hogy menjen el, oszt h�vja haza. Azt mondja, hogy nem engedi be az õr. Majd �n megyek, oszt beengedik. �gy is volt. Visszaj�ttek, az anyja is, meg a kisebbik testv�re is �s cs�kolt�k a kezem, azt hitt�k, �n vagyok a parancsnok. Mivelhogy csak �n besz�ltem, a t�bbi nem tudott semmit sem. K�rdezte a n�ni, hogy mit k�rek, ha ott maradhatnak. Nem k�rek �n semmit se, csak azt, hogy a ruh�nkat mossa ki, hogy a tetûtõl megszabaduljunk. Vitt�nk tûzreval�t, egyebeket, azt�n elvoltunk ott egym�s mellett sz�pen. Azt a csal�dot �n tartottam el ott koszttal, mert sosem fek�dtek le, m�g �n haza nem mentem. Az �reg n�ni mindig fõz�tt valamit, a fagyos, jeges kenyeret sz�tvertem cs�k�nnyal, beletette, �s nagyon j� volt. Itthon nem tudnak olyat fõzni, k�zel sem. M�g v�letlen sem, azt merem mondani. M�r egymilli�szor elmes�ltem, hogy egyszer, ha magam maradok, fõz�k r�palevest, hogy lesz-e olyan �zû, mint az volt. Nem hiszik el, tudom, hogy nem hiszik el, hogy milyen j� volt. Mert olyan j�lesett, ugye. Mert amikor az ember reggeltõl m�snap hajnalig az �ton van, abban a negyven valah�ny fokos hidegben, akkor ott az megpr�b�lja �m az embert, enni meg nem lehet, h�t mit eszik ott, abban a fagyos, jeges valamiben.

�gy azt�n megvoltunk nagyon sz�pen azzal a csal�ddal, eg�szen a visszavonul�sig, vagyis nem a visszavonul�sig, hanem elõtte ki kellett volna �r�teni a falut. Mondtam a szolg�latvezetõmnek, hogy engem k�m�lj�l meg ettõl. Azt mondta mi�rt? Sajn�lod õket? Mondom, igen. Gondolj arra, hogy ha a ti�idet �gy kizavarn�k a falub�l. Azt mondja, hogy arra nem ker�l sor. Mondom, sose tudjuk. Volt benne annyi embers�g, hogy nem k�ld�tt oda, nem kellett nekem kihajtani a n�pet a falub�l. Egy idõ m�lva, olyan 8-10 nap m�lva, vagy ilyesmi, tal�lkoztam vel�k, hordt�k a n�dat, a markukkal, a v�llukon. S�rtak. Azt mondt�k, szeretn�nek visszaj�nni. Mondtam nekik, hogy majd visszaker�lt�k m�r nemsok�ra.

Kozma Szilveszter t�z�r

Adtak n�h�ny szovjet hadifoglyot nekem. Ukrajnaiak voltak, kor�bban fogs�gba estek �s beosztott�k õket a parancsnokok lõszert hordani, meg a lovaknak takarm�nyt innen-onnan. Vel�nk voltak eg�sz õsszel, eg�sz a visszavonul�sig. Ott �tkeztek a konyh�n, j� bar�ts�gban voltunk vel�k. Volt egy kirg�ziai, nem is tudott oroszul besz�lni, de megtan�tott�k a mieink magyarul �nekelni, hogy a mit tudom �n milyen leg�nyek, lib�t loptak szeg�nyek. Szerett�k õket, �s megvoltak k�z�tt�nk.

Szak�cs J�zsef szakaszvezetõ

N�ha, n�ha est�nk�nt �sszej�tt a leg�nys�g is, egy kis "klubest�re". Volt, akinek harmonik�ja volt. Ha illeg�lisan is, el-elj�tt egy orosz ilyen citer�val, balalajk�val, vagy minek nevezik - �s ott elpengette.

Fenyvesi Imre t�rzsõrmester

Kint a Donn�l a mi kocsisaink, meg a mesterembereink bizony cs�rd�st t�ncoltak, b�lt csin�ltak odakint a faluban. Ahogy egyszer mentem �jjel ellenõrizni, sz�tn�zni az ist�ll�k k�z�tt, ott mentem el a mesteremberek lak�s�n�l. S�t�t van. A m�sik h�zn�l vil�gos, citer�n magyar n�t�t j�tszanak. A fene megette, bekandik�lok az ablakon, h�t t�ncolnak bent a l�nyok is. �gy j�rt�k a magyar cs�rd�st m�r, mint a fene. Az oroszok �ltal�ban nem gyûl�lt�k a magyart.

Dr. Magass Mikl�s tartal�kos fõhadnagy

Az �reg G�born�l tal�lkoztam a falu elõkelõivel. Egy kedves orvosnõvel �s egy �ltesebb b�b�val. K�sõbb csatlakozik hozz�juk m�g egy igen csinos orvosnõ. Hogy kik �s mik, azt nem tudom. Azt hiszem, hogy k�mek, de a mieink igen bar�tkoznak vel�k �s õk is ragaszkodnak hozz�nk. Most l�tni, hogy milyen hitv�ny teremt�s a nõ, ma ide, holnap oda p�rtol.

Dr. Berky Lajos tartal�kos fõhadnagy

A lakoss�ggal nem csak a leg�nys�g �rintkezett, hanem bizonyos fokig a tisztikar is, ami �rthetõ, mert t�bbnyire fiatal tisztek voltak. K�l�n�ll� volt a parancsnok �r, egy elszeg�nyedett, szolg�laton k�v�li husz�rkapit�ny, akinek nagy j�t�tem�ny volt a hadi beh�v�s. A t�bbiek, pesti bankfi�k, fiatalemberek voltak, akik bez�rva egy idegen orsz�gba, pr�b�ltak valamit. Ennek lett a k�vetkezm�nye, hogy voronyezsi menek�lt �rtelmis�giek, ahogy �n kivettem m�rn�k, tan�r, volt k�zt�k post�s is, ezek k�z�l egyp�r fiatal, persze csinosabb le�nyt, asszonyt �sszegyûjt�ttek a k�t orvos lak�s�ba - mert mi egyed�l laktunk -, itt hetenk�nt k�tszer �sszej�tt�nk, voltak besz�lget�si pr�b�lkoz�sok, magyarul, tanultunk oroszul. Nagyj�b�l ez volt, hogy "Felcser, ford�tsd le neki", mondd meg neki, �s t�bb �zben elõfordult, hogy a magatart�sban egy kiss�, mondjuk �gy, elt�rõ volt az �ltaluk is k�v�ntt�l, �s ilyenkor mondt�k, hogy "nye kulturno". Erre a reag�l�s: magyar�zd meg neki, hogy n�luk nincsen kult�ra, n�lunk van kult�ra. Nem lehetett megmagyar�zni, hogy a nye kulturno az azt jelenti, hogy nem illõ. Nem, õk tudj�k azt, hogy õk kultur�latlanok. Ebbõl majdnem naponk�nt visszat�rõ vitatkoz�sok voltak. Hogy a hangulat vid�mabb legyen, idõnk�nt pr�b�ltak t�ncolni. De elõsz�r szerezni kellett egy hanglemezt. Sztarij Oszkolban volt a baz�r, ahol a lakoss�g mindent eladott �lelem�rt, �s ahol kezdtek sok mindent megvenni - b�r n�lunk nagyobb v�s�rl� nem volt, szereztek egy t�skagramofont �s hanglemezeket, amire t�ncolgattak is. K�r�lbel�l 1-1,5 kil�nyi keny�r volt egy hanglemez, de volt olyan, aki p�ld�ul zongor�t k�ld�tt haza, perzsaszõnyeget, k�pet. Egy idõben, n�lunk nem, de m�s alakulatokn�l hallottam, hogy divat volt az ikon vad�szat, mag�nlak�sokb�l is. Miut�n mi olyan helyen voltunk, ahol szeg�ny kolhozparasztok �ltek, ilyen k�v�ns�gok olyan nagyon f�l sem mer�ltek, legfeljebb a Voronyezsbe j�r� tisztek egy r�sze pr�b�lkozott ezzel-azzal.

Dr. Magass Mikl�s

D�lut�n �t �rakor G�born�l sze�nsz volt. Kicsit megk�sve elõkelõen �rkezt�nk K�das Zolival. Elõtte kellõk�ppen kisminkelt�k magunkat, a t�rsas�g m�r egy�tt volt, helybeli n�gy orvosnõ, n�v szerint Alexandra, k�t darab Nyinocska meg egy �llatorvosnõ, n�v szerint Galina. A gardisz szerepet j�tszotta mellett�k a v�n b�ba. Este a s�t�ts�gben el�g tûrhetõnek l�tszottak. J� vacsor�val rukkolt elõ G�bics bar�tunk, hideg sz�rnyas �llatot is ett�nk.

Dr. V�mossy J�zsef tartal�kos z�szl�s

Egyszer - nem tudom, hogy ker�lt oda - kaptunk egy nõ vend�get, egy nagyon sz�p, szõke, eur�pai �rtelemben v�ve is csinosnak mondhat�, fiatal h�lgy j�tt, �ll�t�lag egy rigai egyetemi tan�rnak a l�nya. F�rjes asszony, a f�rje azt mondta, hogy "artiszt". "Artiszt" vagy "altiszt", nem tudtuk meg�rteni, hogy ak�r lett�l, ak�r n�met�l mit fed ez a n�v. Tulajdonk�ppen nem is t�rõdt�nk azzal, hogy mi a f�rje. Valami elfogadhat� mes�t mondott, hogy mi�rt van itt. Mindegy, odaj�tt egy fiatal, helyes nõ, akkor m�r idestova egy �ve nem l�ttunk..., csak visszamaradt nõket, akik a v�res ruh�kat most�k a patakban. �s akkor j�tt ez a nagyon sz�p �s csinos, aki sz�vesen t�lt�tt vel�nk egyp�r �r�t, t�ncolt vel�nk, mindenk�ppen elõny�s oldal�r�l mutatkozott. Csak az nem tetszett azt�n, hogy a motorosok r�szlege is tudom�st szerzett r�la, ott egy magasabb beoszt�s� azt mondta, hogy �t kell vinni a motorosokhoz. Hogy azt�n a motorosokhoz ker�lt-e, vagy pedig egyenesen a magyar vez�rkar anyagi sz�zados�hoz - aki az anyagi r�szeket int�zi, az ut�np�tl�st. �ll�t�lag ahhoz ker�lt �s az vitte mag�val. Nem tudjuk, besz�ltek olyasmit is, hogy ez megszokott dolog a szovjet r�sz�rõl, �gy �p�tik be a k�met. Lehet.

Somogyi G�za honv�d

Volt egy magyar alezredes a v�rosban, aki m�g az elsõ vil�gh�bor�ban is szolg�lt �s ez �sszeakadt egy idõsebb emberrel, aki egy-k�t tr�g�r sz�t tudott magyarul �s azt, hogy Teleki t�r. Mint k�sõbb elmes�lte, Budapesten kihelyezett hadifogoly volt valamikor. J�ba lettek �s azt�n k�l�nb�zõ sz�vess�geket tett neki. Volt egy csal�d, Leningr�db�l menek�ltek, egy Kl�ri nevû tanti, idõsebb h�lgy, k�t unokah�g�val, akik balettt�ncosok voltak.

A Kl�ri tanti balett-korrepetitor volt, zongor�zott. Ezeknek a kisl�nyoknak volt a nagypap�ja ez az �reg. Ezt a r�szt is elfoglalt�k a n�metek �s innen volt a kontaktus. Azt�n volt egy koll�g�m - a Zeneakad�mi�n hegedû szakos volt -, s oda lej�rtunk �s este sz�rakozgattunk. Megny�lt a t�ncklub, ez volt a t�rsadalmi �let.

Nagyon sok olyan Csajkovszkij-rom�ncot ismertem meg a Kl�ri tanti elõad�s�ban, amit ezelõtt nem is hallottam. Zseni�lisan zongor�zott. A koll�g�m meg hegedûs volt, sz�p zenei est�k voltak. Az alezredes meg ott volt az �reg magyarral, illetve az �reg volt hadifogollyal.

Cs�ndes, langyos esti sz�rakoz�sok voltak. Ott megismerkedtem egy kisl�nnyal, akit �gy h�vtak: Olga.

Megtetszett�nk egym�snak. Minden ellenkezõ h�resztel�ssel szemben, nem minden magyar katona volt olyan, aki a nõket r�gt�n, h�t mondjuk, meg akarta erõszakolni, vagy valami...

Kialakult egy szimpatikus bar�ts�g. Mondhatn�m, tal�n egy kicsit t�bbet is jelentett, mint bar�ts�g. Egy este hazak�s�rtem ezt a kis Olg�t. Bet�rt�nk egy szûk utc�ba, t�rdig �rõ h� volt. Halinacsizma volt a l�b�n, m�g abba is befolyt a h�, mert olyan magas volt. F�lvettem az �lembe, elvittem a h�zig �s ott elb�cs�ztunk. �gy megtudtam, hogy hol lakik �s azt�n est�nk�nt, amikor lehetett tal�lkoztunk. Akkor tanultam meg azt a dalt, amit �gy mondj�k, hogy Dunajevszkij-szerzem�ny, ez a... "sz�rce tyebenya ocsisza pakoja, stb...", k�sõbb Magyarorsz�gon is sl�ger lett. Ez a dal is �sszehozott minket. Egyszer azt�n eltûnt a kisl�ny, nem j�tt... K�rdeztem a Kl�ri tantit. Mondt�k, hogy beteg. Mivel tudtam, hogy hol lakik, egy este - k�sõ d�lut�n lehetett �t �ra fel�, de akkor t�k s�t�t volt, l�mp�k nem �gtek, de a h� vil�g�tott eg�sz sz�pen �s tiszta volt az �gbolt - elmentem ehhez a h�zhoz. Bementem az udvarra, kiugr� fatorn�c, billenõs kov�csoltvas nem kilincs, ilyen mit tudom �n milyen kallanty� volt. Benyitottam �s egy s�t�t elõhelyis�gben tal�ltam magam. A belsõ helyis�gbõl f�rfihangokat hallottam. De nem egy, hanem mintha sok f�rfi besz�lgetne. Kopogtam... "Muzsn�"... v�lasz. Lenyomtam a kilincset... Nem �rtem, hogy mi�rt volt nyitva az ajt�. Lehet, hogy direkt hagyt�k nyitva, hogyha valaki j�n. Semmi az �gvil�gon nem t�rt�nt akkor. De ellentmond ennek a gondolatnak az, hogy amikor bel�ptem, irhabund�s f�rfiakat l�ttam pusk�val a v�llukon, f�les sapk�ban egy nagy asztal k�r�l, ahol olyan vil�gos volt, mintha egy tetõablakon kereszt�l a napf�ny bes�t�tt volna. �sszeborultak, k�rdezt�k, mit akarok. Mondtam, hogy az Olg�t keresem. Erre ki�ltottak h�tra, hogy Olga. Kiny�lt az ajt� �s megj�tt a kisl�ny. L�ngv�r�s volt, r�m�lt szemekkel rohant fel�m, szaladt �s kezdte, hogy "nyirza"... "nyirza"... "nyirza"... "na pasli"... "pasli"..., hogy ezt nem szabad �s menj�nk ki, �s kituszkolt az udvarra. Mondta, hogy mertem egy�ltal�n idej�nni, h�t mi�rt j�ttem ide... h�t ide nem szabad j�nni..., azt�n elb�cs�ztunk. H�t j�, m�snap majd tal�lkozunk a Kl�ri tantin�l... Azt�n soha t�bbet, a kisl�nyt, nem l�ttam.

Dr. Kov�cs Zolt�n �rmester

Megr�z� �s utols� tal�lkoz�som volt egyik j� bar�tommal, dr. Rad� J�nossal, amikor haza�rkeztem. Azokban a hetekben t�rt�nt, azt hiszem, a nem tudom h�nyadik, a harmadik zsid� t�rv�nynek a gyakorlati �rv�nybel�p�se, ami azt jelentette, hogy õ mint f�lzsid� szint�n beleesett abba a kateg�ri�ba, amelyik m�r honv�ds�gi rangj�t elvesz�ti �s munkaszolg�latos beoszt�st kap. Megkapta a beh�v�j�t munkaszolg�latra. Bement a t�zes k�rh�zba, t�zes helyõrs�gi k�rh�zhoz tartozott, ott form�lisan k�ny�rg�tt a p�tkeretparancsnoknak, vagy a kieg�sz�tõ-parancsnoknak, hogy ak�r lefokozott honv�dk�nt, de ne al�zz�k meg, ne vigy�k ki munkaszolg�latosk�nt. Az nem tudott csin�lni semmit, õ a t�rv�ny v�grehajt�ja, kiv�telt nem tehet �s elh�r�totta. Ilyenform�n vette a h�tizs�kj�t �s vonult be november, azt hiszem, huszonnegyedik�n, vagy huszon�t�dik�n. A teny�sz�llat v�s�rtelepen volt a toborz�hely, oda kellett j�nni a munkaszolg�latosoknak. Õ is oda vonult be t�bb sz�z vagy tal�n ezer t�rs�val egy�tt �s mivel nem ker�lt r� a sor, hazazavart�k õket azzal, hogy m�snap j�jjenek ism�t.

Ezen a napon �rkeztem haza �s l�togattam meg. H�t nem kell mondanom, hogy milyen lelki�llapotban pr�b�ltam vigasztalni, pr�b�ltam neki megmagyar�zni, hogy nem õ a megal�zott, az eg�sz orsz�g a megal�zott �s mi ugyanolyan kock�zattal �s ugyanolyan megal�zottan csin�ljuk a magunk dolg�t, mint õ. Egyenruh�ba b�jtatott honv�dek vagy katon�k, ez az orsz�g sz�gyene �s nem az egyesek�. Elb�cs�ztam tõle, mert m�s bar�taim is voltak, akiket meg kellett l�togatnom, hisz k�t napig maradtunk �sszesen Pesten. M�snap reggel telefon�lt az �desapja, ... a Jancsi �jjel beadott mag�nak harminc k�bcenti morfiumot �s a R�kusban van, ha �lve akarom l�tni, akkor menjek be. Szaladtam a R�kus k�rh�zba, ott volt, orvos bar�taink fogt�k k�r�l az �gyat. Jancsi ott fek�dt az �gyban, magasra polcoltan, fel�ltetetten, a szeme nyitva volt, h�rg�tt, persze nem volt m�r eszm�let�n �s nem tudott semmit. P�r �ra m�lva meghalt. �gyhogy azzal az �rz�ssel mentem ki a frontra, hogy egy bar�tommal ism�t kevesebb lesz.

S�ra J�zsef honv�d

Tal�lkoztunk munkaszolg�latosokkal, zsid�kkal, akik ki�p�tett�k az �ll�sokat. De ezek f�ggetlenek... sz�val nem mihozz�nk tartoztak.

Adtunk nekik, amink volt - nek�nk sem sok volt -, kenyeret, keny�rmarad�kot, �hesek voltak szeg�nyek, meg f�ztak is. Menõben az �ton egy�tt sokszor ment�nk. Õk hozt�k a t�li holmijaikat is, mert nekik nem volt ut�np�tl�s, hogy majd kapnak ruh�t. Hoztak t�li holmit is. 38-40 fokos meleg volt, amikor ment�nk ki, h�t a szeg�nyek eldob�lt�k. Meg el�jultak, ott fek�dtek az �t sz�l�n. A f�l�sleges holmijukat eldob�lt�k. T�len meg m�r j� lett volna. T�len meg nem volt. Ronggyal volt bek�tve a l�buk. Amit tudtunk, adtunk nekik.

Kov�cs Lajos szakaszvezetõ

Volt egy elõretolt t�z�rs�gi �ll�s. Ezt a zsid�k szolg�lt�k ki. Munkaszolg�latosok. Õk hordt�k a lõszert, a l�ved�ket, siralmas �llapotban, legink�bb a lõszeres l�d�k �rny�k�ban h�z�dtak meg ny�ri �lt�zetben, t�li ruh�t nem kaptak. El volt fagyva a kez�k, l�buk, r�vid nadr�gban, harminc fokos hidegben. El lehet k�pzelni, hogy mit szenvedtek azok az emberek.

L�ttam olyan esetet p�ld�ul, hogy rim�nkodott, k�ny�rg�tt, ott mozgott a lõszeres l�da elõtt, hogy seg�tsenek rajta, de senki nem seg�tett. Nem seg�thetett az�rt, mert az zsid� volt.

Ott fagyott meg, ott takarta be a h�. Mi sem tudtunk rajta seg�teni, mert nem volt szabad m�g j�form�n r�juk n�zni se, sz�lni meg egy�ltal�n nem, csak elment�nk mellett�k �s v�gezt�k a munk�nkat, mintha mi sem t�rt�nt volna.

De�ky Istv�n szakaszvezetõ

Embertelen�l b�ntak vel�k. Minden k�t h�tben olyan 100-120 embert kaptunk, a k�rletben az erõd�t�si munk�latokat csin�lt�k. Mondt�k, k�t h�t alatt el kell fogyni neki... Hogy mit csin�ltak vel�k, h�t azt el lehet k�pzelni, de biztos, hogy elfogyasztott�k... Voltak magukb�l kivetkõz�tt emberek ott...

Sallai Elem�r munkaszolg�latos

Toronyi arra val� hivatkoz�ssal, hogy a betegeket levegõz�s c�lj�b�l addig, am�g kitakar�tj�k a bunkert, ki kell rakni a h�ra. Elsõ alkalommal J�nosi �s Szlifka �llt oda a pr�b�t megtartani a t�bbi keret r�sz�re, hogy hogy kell õrizni, nehogy visszam�sszanak. H�rom, n�gy, olykor �t ember halt meg.

Kornis P�l

Egy m�sik keretleg�ny tulajdonk�ppen eg�szen tisztess�gesen viselkedett a legutols� idõkig. Akkor lehetett rajta tapasztalni nagy v�ltoz�sokat, tanult a t�bbiektõl. Ut�na elszakadtunk, 45-ben tal�lkoztam vele �jra. Felakasztott�k, mert õ volt az egyike azoknak, akik �gy puszt�tott�k a tetveket, hogy v�zzel lelocsolt�k az embereket a hidegben �s arra k�nyszer�tett�k õket, hogy a f�ld�n maradjanak, m�g a j�g bevonja õket. Ilyen m�don t�bb sz�z embert meggyilkolt.

De�ky Istv�n

Egy munkaszolg�latos ott h�z�dott meg n�lam a bunkerban. Csin�lt egy neh�zpuskal�ved�kbõl vir�gv�z�t, lerajzolt pip�val a sz�mban, meg mit tudom �n, hogy amit tudok azt seg�tsek. T�r�keny testû kis zsid� volt. F�laj�nlotta, hogy ad egy c�met, azt Pesten bemutatom, ha �tengedem õt a Donon, kapok sz�zezer pengõt. Mondom, nem kell �nnekem a p�nzed fiam, �tmehetsz �nfelõlem, kimegyek, sz�lok az embereknek, de �n nem megyek veled, sem nem adok oda senkit, mert az�rt hadb�r�s�g j�r itten. Hogy azt�n mi lett vele - k�zbej�tt az �tt�r�s -, �t tudott-e menni, nem tudott-e �tmenni? Az embereimnek mondtam, hagyj�tok, hogyha �t akar menni, hadd menjen.

Dr. V�mossy J�zsef

Eml�kszem egy zsid� munkaszolg�latosra, akinek valami k�zmût�tj�t csin�lta meg a parancsnokunk, nagyon �gyes rajzol� volt, a parancsnokunk ott is fogta. Valamit mindig az�rt r�b�zott �s nem k�ldte vissza az alakulathoz. Ez szeg�ny �nv�delembõl megrajzolt mindent. Rettenetes j� k�z�gyess�ge volt. �gy tudom grafikus volt, k�sõbb azt�n haza is ker�lt.

Nemes Tibor munkaszolg�latos

Mikor be�rkezt�nk a sz�ll�sk�rletbe, ott m�r mondt�k az emberek, hogy valami t�rt�nt. A csendõr fõhadnagy megn�zte a sz�ll�shelyeket, �s utas�t�st adott, hogy azonnal ki kell takar�tani a sz�ll�sk�rleteket �s lak�lyoss� kell tenni. Beh�vott a szob�j�ba, ami be volt rendezve tiszti lakoszt�lynak �s le�ltetett benn�nket. M�r ezen is csod�lkoztunk, hogy le�ltetett. Elmondta, hogy õ az �j sz�zadparancsnok, hallotta, hogy a sz�zadn�l milyen vesztes�gek vannak, int�zkedett, hogy a rakt�rban l�võ �s addig ki nem adott fejadagokat, vitamin cukork�t, cigarett�t, szalonn�t, teh�t mindazt, amit tulajdonk�ppen jogosan meg kellett volna kapnunk, azt kiadatta. Azonk�v�l elrendelte - ott elõtt�nk jelentette ki, hogy a keretleg�nys�g ugyanazt a kosztot kapja a mai napt�l kezdve, mint a munkaszolg�latosok, sõt õ maga is ugyanazt a kosztot eszi. Term�szetesen att�l a napt�l kezdve �tkez�s�nk f�ljavult, mert hiszen a keretleg�nys�g is onnan kapta az �lelmet. Kaptunk cigarett�t, cukrot, stb. Sõt kaptunk t�bori levelezõlapokat is, amit egy idõben megvontak tõl�nk. Kiosztottak t�bori levelezõlapot, ez volt az utols� lap, amit �rtam. 1942. december 6-�n Mikl�s-nap volt. �sszeh�vatta a leg�nys�get, sorakoz�t rendeltetett el, a keretleg�nys�g is ott volt, �s k�z�lte, hogy Mikl�s-nap van, szeretett korm�nyz�nk n�vnapja, ebbõl az alkalomb�l �nnepi eb�d van. �s val�ban �nnepi eb�det kaptunk. L�h�slevest, valami paradicsomsz�szt �s k�l�n cigaretta adagot, sõt, ami addig ismeretlen volt sz�munkra, m�g rumot is kaptunk. Mindenki kapott k�r�lbel�l f�l deci mennyis�gû rumot.

Akkor l�ttuk, hogy valami itt megv�ltozott. Akkor terjedt az a h�r, hogy ez m�r a Nagybaczoni Nagy Vilmos int�zked�se nyom�n t�rt�nt. Az ikersz�zadunk a 13. sz�zad, oda is egy csendõr fõhadnagy ker�lt �s ott ugyanazok j�tsz�dtak le, mint ahogy k�sõbb megtudtuk, mint n�lunk.

Nagybaczoni Nagy Vilmos visszaeml�kez�seibõl

Megl�togattam a IV. �s VII. hadtestparancsnoks�got. Besz�ltem Csatay �s Gyimessy alt�bornaggyal. Mind a k�t helyen a csapatparancsnokok is bej�ttek a hadtestparancsnokok �llom�shely�re �s ott r�szletes megbesz�l�seket tartottam vel�k.

V�zoltam azokat az elveket, amelyeket k�vetni akarok, biztos�tottam õket arr�l, hogy tõlem, mint r�gi bajt�rsukt�l minden t�mogat�st meg fognak kapni. V�zoltam felfog�somat a leg�nys�ggel �s a zsid� munk�ssz�zadok embereivel val� b�n�sm�d tekintet�ben is. Felh�vtam a parancsnokokat, hogy legyen gondjuk arra, hogy a munk�salakulatok - a zsid�k is - megfelelõ ruh�zattal legyenek ell�tva �s j� elhelyez�sben, valamint ell�t�sban r�szes�ljenek.

�jra �s hangs�lyozottan lesz�geztem, hogy az erõszakoskod�st, az igazs�gtalan, durva �s embertelen b�n�sm�dot, vagy ennek puszt�n eln�z�s�t is a legszigor�bban megtiltom.

Az egyik hadtestparancsnoks�gn�l egy zsid� munk�ssz�zad dolgozott. P�ld�t akartam mutatni: l�ss�k az emberek, hogy e szerencs�tlenek, akiket val�s�gos p�riasorsra k�rhoztattak, �n igenis katon�knak �s embereknek tekintem. N�h�ny zsid� munkaszolg�latossal sz�ba elegyedtem. �rdeklõdtem sorsuk �s m�ltjuk ir�nt. Nagyon j�l l�ttam, hogy n�mely parancsnoknak ez egy�ltal�n nem volt �ny�re, �s sokkal sz�vesebben l�tta volna azt, ha tudom�st sem veszek a munkaszolg�latosokr�l.

Megmondtam itt is, hogy embertelen b�n�sm�dot nem tûr�k, �s hogy szigor�an fel fogok l�pni ellen�k, akik hatalmukkal vissza�lve sanyargatj�k embereiket.

Besz�lt�k k�sõbb, hogy e tekintetben �rezni lehetett a helyzet enyh�l�s�t. Ha a magasabb parancsnokok ellenõrizt�k volna alparancsnokaikat, �s azok �rezt�k volna, hogy a munk�ssz�zadokat a vezetõk nem tekintik hal�lra�t�ltnek, vagy �llati sorba tasz�tott p�ri�knak, akkor megszûntek volna a kegyetlenked�sek, amelyeknek komoly folyom�nyak�ppen, annyi ezer munkaszolg�latos lelte hal�l�t az orosz mezõk�n.

A 2. hadsereg 50 000 munkaszolg�latos�b�l alig j�tt vissza a doni veres�g ut�n �t-hat-ezer fõ.

Sallai Elem�r

T�l j� kond�ci�j�nak tartottak, k�vetkez�sk�pp olyan feladatot kaptam, amit nem tudtam v�grehajtani. Menjek k�t szek�r ut�n a Bendesz M�rral az erdõbe, f�t v�gjunk, rakjuk a szek�rre, �s vonuljunk be. Persze hogy lemaradtunk a szek�rrõl, mert a kocsisok r�cs�rd�tettek a lovakra �s a lovak sz�pen otthagytak, magunkra hagytak. Elt�vedt�nk. Nem tal�ltuk meg a k�t szekeret. H�t mit tehett�nk, visszafordultunk. A falu, Jekaterinovka hat�r�n l�v�ld�z�tt varjakra egy t�z�rtizedes, kacki�s bajsz�, j� ki�ll�s�. Leereszkedõ bar�tkoz�ssal fogadta a tisztelg�s�nket, �s megjegyezte: magukat is j�l kik�sz�tett�k.

H�t ahogy mi kin�zt�nk! B�tors�gra kaptam, miut�n õ ilyen kedves volt. Egy�tt ment�nk a falu fel�, engedn�, hogy bemenj�nk hozz� egy kiss� melegedni. Erre felkapta a fej�t, micsoda mer�szs�g ilyesmit k�rni, de megengedte, hogy az ist�ll�ban melegedj�nk. Kiss� �tmelegedt�nk, de nem sok�ig tartott, kezdt�nk f�zni. Ott volt egy cig�nyfi�, friss szalm�t dobott nek�nk egy sarokba, �s azt mondta, hogy �ljenek ide le, �gy t�maszkodjanak egym�shoz, mert a h�tunkat egym�shoz t�masztva melegedt�nk a Bendesszel. Bendesz akkor vette elõ a kisl�ny�nak a k�p�t - n�gy�ves kisl�nya volt -, �s hangos zokog�sra fakadt.

Amikor kiker�lt�nk az ist�ll�b�l, elindultunk Hresztiki fel�, gondoltuk, lesz, ami lesz, visszamegy�nk a k�rletbe. Tudtuk, hogy nagy b�ntet�s v�r r�nk, de h�t ez term�szetes volt. M�r elõre l�that� volt, hogy nem minden tendencia n�lk�l kaptuk ezt a feladatot. Ahogy megy�nk, egy h�z elõtt, a kapualj al�l �telszag csapott fel�nk. Nem f�lelt�nk befele, hanem szagoltunk befele. J�tt egy katona. K�rdeztem tõle, mondja honv�d �r, nem lehetne egy kis �telmarad�kot kapni? Az az ember minden tov�bbi n�lk�l karon fogott. Hozz�m ny�lt, nagy dolog volt egy ilyen koszos, tetves pasashoz hozz�ny�lni, ahogy �n kin�ztem ott Bendesszel. Bevezetett a konyh�ba. A konyh�ba, meleg, tiszta, fût�tt helyis�gbe, amirõl mi m�r elfeledkezt�nk, hogy van ilyesmi. Fût�tt helyis�g. �s �telszag. Milyen �telszag!

Egy j� nagy termetû ember volt ott, egy õrvezetõ, mert a katona, ki bek�s�rt benn�nket, mondta: õrvezetõ �r, ezek az emberek �hesek, ha volna valami marad�k... Akkor odal�pett az õrvezetõ hozz�nk, azt mondja: hol sz�kelnek, hol vannak maguk? Mondtuk Novij Gran Hresztikiben. �s, hogy ker�lnek ide? Elmondtam r�viden. M�lyet l�legzett, azt�n hamarosan visszat�rt k�t csajk�val a kez�ben, kan�l is volt a csajk�ban. Babguly�s volt, sz�n�ltig babguly�s. M�g forr�, �s sok h�ssal. Elkezdt�k enni. Le is �ltetett benn�nket a k�lyha mell�. Nagyon lassan ett�nk, hogy min�l tov�bb tartson, hogy min�l tov�bb tudjunk �lni egy ilyen tiszta helyen, amirõl m�r elfelejtkezt�nk. Ut�na azt mondta, hogy maradjanak m�g. Adott fõtt t�szt�t is, m�kos t�szt�t.

Mikor elhagytuk a konyh�t, ut�nunk kiab�lt a fõszak�cs: ha meg akarnak f�r�dni, akkor menjenek, itt szemben van a f�rdõ. Hivatkozzanak r�m, �s ott meg fogj�k f�rdetni magukat. M�g a ruh�jukat is fertõtlen�tik. Ez is megt�rt�nt.

Amikor visszat�rt�nk Novij Gran Hresztikibe, a sz�ll�sk�rlet�nkbe, akkor Husztig azt mondta, hogy Sali, nagyon fenik r�d a fogukat. Tûnj el, valahol b�jj meg, reggelig ne mutatkozz! Reggelig nem mutatkoztam. �s saj�ts�gosan aznap este nem is kerestek.

M�snap kivonultam rendesen. Reggel m�g nem volt semmi, de este, amikor bevonultam a t�rsaimmal, tal�n t�zen lehett�nk, pusk�s õr�k k�s�rtek. El�l egy, h�tul egy. Hogy mi�rt k�s�rtek csõre t�lt�tt pusk�val, azt nem �rtett�k, mert hiszen alig b�rtunk j�rni, nem hogy elszaladni. El�g az hozz�, hogy amikor este bevonultam, akkor m�r nem v�telezhettem f�l a vacsor�mat. Fodor õrvezetõ sz�lt, hogy F�bi�n hadapr�d õrmester �r h�vat. Õ k�z�lte velem, hogy miut�n ell�gtuk a tegnapi napot, az 24 �r�s l�g�st jelent, de h�t engem ez�rt csak h�tszer k�t �r�s g�zsbak�t�sre �t�lnek. K�sz�njem meg, hogy nem 24, hanem 7 x 2-re, csak 14 �r�s kik�t�s lesz �sszesen. H�t ez egyenlõ volt a hal�los �t�lettel. Nyomban j�tt is Slifka �s m�g egy honv�d, �s g�zsba k�t�ttek.

Elõreg�rnyedve karikaform�t �lt�ttem. K�t-h�rom himb�l� mozdulattal eldobtak. El�gedetten �llap�tott�k meg, hogy nem ment sz�t a csomag. A h�tamra esve maradtam. Gy�ny�rû tiszta �gbolt volt, ragyogtak a csillagok. Tal�n sehol sem szikr�znak olyan tiszt�n, mint a Don k�rny�k�n. Hideg volt, 30 fok, 35 fok. Nem �rz�keltem. Kigy�ny�rk�dtem magam az �gbolt vizsg�lat�ban, eszembe jutott az a csillag, amit annak idej�n az �n dr�ga Lilik�mmel tal�ltunk a Margitszigeten egy padon �lve. Nem tal�ltam a csillagot. Arra gondoltam, tal�n õ is most keresi �s nem tal�lja. Milyen messze volt õ akkor, arra is gondoltam. Olyan messze, mint a csillagunk. M�r tõlem.

Nem sokat �br�ndoztam, mert rettentõen f�ztam m�r, a h�tam �tf�zott. Elõre pr�b�ltam libbenteni magamat �s kem�ny has be- �s kinyom�sokkal mozg�sba hoztam szinte az eg�sz testemet. Mozg�sban tudtam tartani az eg�sz szervezetemet, a v�r cirkul�ci�ja nem �llt meg. A rettentõ hidegben persze �reztem, hogy zsibbad az orrom �s a f�lem. Ezen nem lehetett seg�teni, mert elõre volt k�tve a kezem. Akkor gondoltam, a fagyhal�l tulajdonk�ppen a legkellemesebb lehet, egy�ltal�ban ha a hal�lr�l lehet �gy besz�lni, hogy kellemes. Rengetegen fagytak meg a sz�zadb�l, p�ld�ul az egyik bajt�rsam, �gy kopogott a karja vagy az arca. Erre gondolva, hogy nem akarom, hogy kopog� legyek, nagyon nagy erõt adott nekem az, hogy Toronyi, Szlifka, F�bi�n, J�nos, h�t ezek hazat�rnek a h�bor� ut�n �s �gy �lnek majd, mint olyan emberek, akik megtett�k a k�teless�g�ket, azt, amit a fasizmus a sz�mukra elõ�rt �s m�g unok�kat is ringathatnak tal�n a t�rd�k�n.

Ezt nem lehetett elviselni, ennek a gondolat�t. Ez az erõ �bren tartott �s m�r azt hittem, hogy v�ge lesz a g�zsbak�t�snek. Sz�moltam, Fodor nem felejtkezhet meg r�lam, hiszen a legrendesebb embere volt a sz�zadnak. H�rosz volt ott a mi szem�nkben, õ volt az egyetlen, akiben az embers�g megmaradt. Mindenesetre elaludtam m�r, amikor valaki veregette a v�llamat. Nyomban feln�ztem, ahogy fel tudtam n�zni. Fodor azt mondta: m�r megijedtem, azt hittem, hogy v�ge van. Nehezen tudott kigomboly�tani, mert a r�m csavart zsineg, mint az ac�lsodrony �gy r�m fagyott abban a rettentõ fagyban. A ruha �gy kopogott rajtunk, mint a b�dog. Cs�rg�tt rajtunk a ruha abban az iszony� t�lben. Azt�n v�g�l m�gis siker�lt, a Fodor m�g arra is vigy�zott, ahogy risz�lta a bicsk�j�val a zsineget, amivel �sszek�t�z�tt Szlifka, nehogy megs�rtse a kezemet. Pedig nem �reztem volna, mert annyira el volt zsibbadva. Lusztighoz vitt be a konyh�ba a Fodor, elõk�sz�tette, hogy a konyh�ban kapjak �telt.

Lusztig m�r te�val fogadott, ut�na beletett egy serpenyõbe egy darab margarint, beledobott egy h�skonzervet, kenyeret szelt �s ideadta: �lj le Sali, egy�l. A G�lci meg a Lusztig ijedeztek, hogy be tal�l �ll�tani Szlifka, olyankor szokott bej�nni. Lusztig velõs r�vids�ggel mondta: kuss! Kiv�l� ember volt ez a Lusztig, nem tal�ltam õt sem �letben itthon, valahol elpusztult.

Nehezen eljutottam a fekhelyemig, ahol Horv�th Pista fek�dt, de nem aludt, �bren volt. Tõlem jobbra Horv�th Pista fek�dt, balra K�spin. Az is orvos. Ez a kettõ �lt m�r csak a nyolc orvos k�z�l. K�spin ette meg mindig az �n "d�rgemiz�"-met, mert �n nem b�rtam megenni. Tal�n ennek tulajdon�thatom, hogy engem nem kapott el a diar� sem, a krumplis�t�ssel tartottam fenn magam, ak�rmilyen hideg volt, ak�rmilyen f�raszt� volt a menet, �n elmentem a krumplif�ldre, mindig kerestem, �s megs�t�ttem, hogyha kivonulok, legyen velem. Pist�nak megmondtam: Pistuk�m, �n m�snap, m�rmint holnap �tsz�k�m, �tmenek�l�k a szovjet hadsereghez.

M�snap, amikor kivonultunk, heten voltunk m�r csak. Egy sv�b �rk�sz vezetett ki, az vett benn�nket �t, �s annak mondta a F�bi�n, hogy nem is kell elsz�molni vel�k. Ott a f�l�nk hallat�ra. �gy elõttem van F�bi�n, a kaj�ns�g�val, �gy ahogy n�zett, b�cs�zott tõl�nk. N�ztem r� �gy, hogy tal�lkozom majd vele. Az volt a feladatunk, hogy a havat kilap�toljuk a l�v�sz�rokb�l. Akkor m�r minduntalan az j�rt a fejemben - a Pullerral is besz�lgett�nk errõl, amikor erre lehetõs�g ny�lt -, hogy �tsz�k�nk a szovjetekhez, a szovjet vonalba. Nem lehetett nappal. Nem engedtek az õrszemek benn�nket. Hogyha eldolgoztuk magunkat tov�bb, akkor sz�ltak, hogy gyere csak k�zelebb, mintha r�nk kellett volna nekik vigy�zni, nem arra, hogy a szovjet hadsereg t�mad, mi nehogy valahogy megl�pj�nk. A l�nyeg: nappal nem lehetett �tsz�kni. Erre a megd�nthetetlen tapasztalatra jutottam, csak �jszaka lehet. H�t, nagyon t�vedtem, mert �jszaka m�g jobban vigy�ztak r�nk. Nem engedtek �t l�p�s t�vols�gra tov�bbmenni, mint a l�t�t�vols�g. Persze tov�bb is lehetett l�tni a h�ban, de �t m�tern�l tov�bb nem mehett�nk. Csak nappal lehet - erre a k�vetkeztet�sre jutottam -, amikor nem sz�m�tanak r�. Akkor tal�n van rem�ny, hogy �t lehet sz�kni. Spuller azt mondta: Salik�m most - õ is arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy most k�ne megpr�b�lni. Mondom, igen fiacsk�m, most kell megpr�b�lni nekem is, de hol vannak a t�bbiek. Elõtt�nk Berkovics - pokolian n�zett ki, minthogyha fagyott arc� ember �llt volna, nem mozgott az arca. Semmif�le mimik�t nem l�ttam, semmif�le kifejez�s nem �lt az arcokra, csak a szem�k �lt, �s borost�sak voltak term�szetesen. Oly feh�rek voltak, mint a h�. K�rdeztem tõl�k, hogy n�ztek ti ki? A Spuller erre azt mondja, hogy n�z�nk ki? H�t te mit gondolsz, hogy n�zel ki? H�t �n is �gy n�ztem ki, nyilv�n, mint õk. Mondom, hol vannak a t�bbiek? N�gyen voltak m�g. H�rmunkon k�v�l. Azt mondja a Spuller, m�r j�l vannak. Mindent nyomban meg�rtettem. Hogy mit �reztem? Azt hadd ne mondjam el! Ezek a fi�k ott fek�sznek �s mennyi h� fog hullni m�g. Mennyi h� �s majd tavasszal el kezd olvadni. Elõbb majd az orrukat fogj�k megl�tni azok, akik erre �lnek -, erre gondoltam. S gondoltam Muraira, hogy tr�gya lesz belõle. Amikor bevonultam, azt mondta nekem, hogy sz�p, nagy darab tr�gya lesz belõled. Arra gondoltam, milyen kis darab tr�gya lett. Leszek, ha leszek, de nem leszek.

A Spullernak azt mondtam, �des fiam, v�rni kell a sz�k�ssel. Meg kell n�zn�nk, hogy balr�l �s jobbr�l hogyan n�znek az õrszemek. Milyen figyelmesen. Mirõl volt sz�? Arr�l volt sz�, hogy a fut��rokt�l k�r�lbel�l 70-100 m�terre �lltak a spanyol bakok. S azon �t kell m�szni. �gy n�zt�nk ki a havon, mint egy tejbe esett l�gy, vagy egy sv�bbog�r. Na! Persze, hogy v�runk. J� hogy v�rtunk, mert k�zben j�tt egy �telhord�val, egy õrmester g�ppisztollyal a nyak�ban... Megn�ztem k�t oldalr�l a k�t õrt, az egyik figyelmesebben n�zett, mint a m�sik, �berebb volt. Na, most, h�t ki l�pjen elõbb ki a fut��rokb�l? Felvetõd�tt a k�rd�s bennem, benne nem vetõd�tt fel. V�g�l azt mondta Spuller, �n vagyok a katonaviselt - h�t õ se volt soha -, hogy nekem kell el�l menni s õk j�nnek ut�nam. Mondom nem, l�pj�nk ki egyszerre. Egyszerre l�pt�nk ki. K�nnyû volt tulajdonk�ppen, mert a sz�l annyira bef�jta h�val a l�v�sz�rkot, puha volt, de szinte sz�n�ltig volt a l�v�sz�rok. Egym�s mellett l�pt�nk ki, �s akkor elkezdt�nk rohanni, m�r amennyire b�rtunk, cs�rg�tt rajtunk a ruha. Nem is gondoltam r�, hogy �t tudok ugrani, hogy �t tudom vetni magam. Tigrisugr�ssal tudtam, ma is tudok. A tigrisugr�s k�zismert, az ember �tveti mag�t hosszan elny�lva a levegõben, min�l magasabban, an�lk�l, hogy �rn� a t�rgyat. Amikor felcsapott elõtt�nk a dr�takad�ly, abban a pillanatban hat�roztam el, hogy �tvetem �gy magam. Siker�l, nem siker�l, mindegy. Belehuppantam a h�ba, siker�lt. K�zben, az ugr�s pillanat�ban hallottam, hogy sz�lnak a fegyverek. Nemcsak puska, hanem goly�sz�r� is, ugyanis a hetven, de lehet, hogy sz�z m�ter t�vols�gra kellett n�h�ny m�sodperc..., egy fut� az megteszi �t-hat m�sodperc alatt, de h�t a m�ly h�ban lehet, hogy volt h�sz m�sodperc is, nem sz�moltam. Ott egyik�nk sem. Nem hiszem. Belehuppantam a h�ba �s abban a pillanatban "ta-ta-ta-ta-ta-ta-ta"... l�v�sek, addig fek�dtem, am�g hallottam a l�v�seket. Nem tudom le�rni a felszabadults�gomat, mert hiszen tudtam, hogy megmenek�ltem, csak az aknaz�ron kell �tjussak, mert nem tudtuk, hogy az aknaz�r meddig van ki�p�tve, �s ne felejts�k el, hogy akkor m�r magas volt a h� ott. Legal�bb m�teres. Ahogy t�rtam magamat, l�ttam, hogy a dr�takad�lyon ott fekszik a Spuller meg a Berkovics. A Spuller feje, ha j�l eml�kszem az �v� volt, let�rve, mint egy �g, a Berkovicsnak a feje m�r le�rt a f�ldre. Berkovics gyorsabb volt a Spullern�l. Kit�rt belõlem egy gyerekes, �les zokog�s, k�l�nben is k�nnyen els�rom magamat, nem tudom, ez m�g gyerekkoromb�l maradt r�m. Betegesen �rz�keny ember voltam mindig, j�ra is k�nnybe l�bad a szemem, meg a rosszra is. H�t itt a rosszra kezdtem el zokogni. Azt�n k�sztam, kerestem valamif�le p�lc�t, hogy elõre szurk�lok a h�ba, tal�n az akn�t �gy meg tudom �llap�tani, hogy hol van. Nem tal�ltam semmif�le p�lcik�t, kisebb-nagyobb h�buck�k f�l�tt k�sztam el, mindazon�ltal semmif�le akn�ra nem tal�ltam, nyilv�nval�an a h� r�fagyott �s �gy ker�lhettem el, hogy felrobbanjon alattam. Belezuhantam k�sz�s k�zben; k�sõbb m�r tudtam, egy tankcsapd�ba. Mint amikor az ember m�ly v�zben tapossa a vizet, �gy tapostam a havat, mert att�l tartottam, hogy tal�n els�llyedek, valami k�tf�l�be estem, de fenntartottam magam �s talajt �rtem... �reztem a l�bamon �s kim�sztam a m�ly h�b�l, fel tudtam kapaszkodni, r�fagyott a h� is. Ott m�r tudtam a cipõmmel is kapaszkodni, a kezemmel is, �s k�sztam tov�bb. Egyszer csak vil�g�t� rak�t�kat lõttek fel. �s akkor d�bbentem arra, hogy ilyenkor szoktak rak�t�zni a mieink. Id�zõjelben is mondhatom, a mieink, meg nem id�zõjelben, mert �n nem �reztem a mieinknek, hanem gyilkosainknak �reztem õket. Arra gondoltam, hogy �n sz�k�m a magyar �ll�sb�l, �n, aki olyan szents�gk�nt viseltem a horthysta hadsereg egyenruh�j�t. Oly szents�gk�nt hordtam. Nacionalista voltam. Ha �nnekem p�ld�ul pusk�t adnak a kezembe, lehet, hogy ha �letben maradok, med�li�kkal a mellemen t�rek haza, a 2. magyar hadsereg marad�k�ul, olyan nacionalista szellemben nevelkedtem. Furcsa, saj�ts�gos. Az ap�mt�l �r�k�ltem, aki nem volt hajland� rom�n imp�rium alatt jegyzõs�get v�llalni, hanem ink�bb v�llalta a nyomor�s�got a Horthy-Magyarorsz�gon. Nem tudtam, csak k�t orosz sz�t. Helyesebben egy nevet - Szt�lin, �s azt, hogy atyuska. Ezt kezdtem ord�tani, amikor t�ntorogtam arrafele, amerre gondoltam, hogy m�gis csak a szovjet hadsereg lehet. Mert h�tran�ztem, amikor fellõtt�k azt a rak�t�t �s l�ttam, hogy a k�t spanyolbaksor - olyan volt, mint egy csontv�z, amely mintha el akarna kapni - a h�tam m�g�tt van. Nem eml�kszem r�, hogy mennyi ideig ord�toztam h�r�gve, hogy t�ntorogtam, hogy cs�sztam, de arra eml�kszem, hogy m�r s�t�t volt, vak s�t�t, amikor messzirõl "szud�, szud�, szud�" hangokat hallottam. Mi�rt kiab�ltam? Att�l tartottam, hogy r�m lõnek. Azt�n amikor k�zel �rtek hozz�m, akik kiab�ltak, akkor k�t vagy h�rom feh�r csukly�s alakot l�ttam. Ord�tva, zokogva zuhantam a karjaikba.

Dr. Futaki Gergely fõhadnagy

A szovjet bevezette azt a m�dszert, hogy v�llalkoz� egys�geket k�ld�tt ki �s ezek a v�llalkoz� egys�gek, ismerv�n j�l a terepet �tkeltek a Don valamelyik pontj�n �s a h�t�ba ker�ltek az õrszemnek. Az egyik embert mindig fejbe sz�rt�k, a m�sik pedig fogs�gba esett, �gynevezett nyelv c�ljaira magukkal vitt�k, hogy kihallgass�k.

Tov�bbiakban ezt a magyarok is megcsin�lt�k. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy ennek l�lektani hat�sa volt, rendk�v�l erõsen visszahat�, mert az a t�z ember, aki egy fedez�kben �lt, �s tudta azt, hogy tegnap X, holnap Y tûnik el, a m�sik meg meghalt, p�tl�st nem mindig siker�lt azonnal adni a r�sz�kre. Hogy este neki kell kimenni, h�t el lehet k�pzelni, hogy milyen �rz�s volt.

Rumy Lajos ezredes

�n nem egy tespedt v�delmi �ll�sba bevett csapatot akartam. Azt akartam, hogy legyen meg a mozg�konys�ga, a t�mad�szelleme is. Az�rt a legsûrûbben, ahogy csak elk�pzelhetõ, ellens�ges v�llalkoz�sokat hajtottam v�gre a Donon t�l. H�t k�rem, csod�kat mûveltek az emberek. Ugyan�gy behatoltak az ellens�ges v�delmi �ll�sba, ugyan�gy kiemeltek oroszokat. Megford�tottuk. Az egyik, Palkovics G�bor nevû meg f�lszedte az ellens�g elõl az akn�kat �s �ttelep�tette hozz�nk. Sz�val k�rem ezek a magyar emberek sz�letett hõs�k, csak j�l kell õket vezetni. Esk�sz�m, hogy hõs�k. El is estek, Palkovics G�bor is. Mindegyik. �nfel�ldoz�st, hazaszeretet n�lk�l? H�t ezek biztos, hogy hazaszeretetet �reztek. Ezek nem a n�metet akart�k seg�teni, hanem oda lettek �ll�tva, �s teljes�tett�k a k�teless�g�ket, azt hitt�k, hogy a haz�juknak szolg�lnak. Hogy hib�s, azt ma lehet mondani, de akkor ez nem az volt.

Bertalan S�ndor tartal�kos z�szl�s

Az ellens�g helyzet�nek, esetleges terveinek a kipuhatol�s�ra akci�kat, v�llalkoz�sokat kell rendszeres�teni. Itt az egyik szakaszvezetõnk, amikor kiment, egykettõre behallatszott az ord�t�s, mert õk akn�ra l�ptek. Mi lett a k�vetkezm�ny? Hi�ba �g�rtek idehaza f�ldet azoknak, akik az akci�ban r�szt vettek, kit�ntet�st �s egyebeket, a tov�bbiakban az t�rt�nt, hogy kimentek ugyan, meg vissza is j�ttek an�lk�l, hogy valamit is csin�ltak volna �s valami jelent�st �rtak. Ekkor kaptuk az ezredtõl azt a parancsot, hogy minden v�llalkoz�nak t�rk�pv�zlattal, esetleg zs�km�ny fegyverekkel kell igazolni azt, hogy t�nyleg oda�t j�rt, �s mit tapasztalt.

Itt a doni arcvonalon, teh�t Gyevic�n�l egy f�ldnyelv volt, amelyik a Potudany mocsaraiba ny�lt bele, �gy h�vt�k, hogy elõretolt �ll�s, egy ker�kp�ros szakaszunk v�dte. Egy �jszaka az eg�sz szakaszt elvitt�k. A sz� szoros �rtelm�ben a szovjet egys�gek elvitt�k. Nem tudt�k meg�llap�tani, hogy hogy t�rt�nt, mi t�rt�nt, tal�n humoros, de az egyik ruszin katona, aki szint�n �tment az õrs�gbõl - hogy hogyan ment �t a Donon, nem tudom -, egy kis c�dul�t hagyott ott, r� volt �rva: "elmentem jobb gazda keresni, Mikl�s". Szivity�n Mikl�snak h�vt�k. A t�bori �js�gban, amit rep�lõn dobtak le, ut�na olvastuk a nev�t, �zent is benne, hogy menj�nk, j�l �rzi mag�t. �s �gyis kil�t�stalan a mi helyzet�nk.

Dr. S�ndor J�nos tartal�kos z�szl�s

Naponta volt orosz felder�tõ t�mad�s, a vonalnak vagy a d�li vagy a k�z�psõ vagy az �szaki r�sz�n. T�rt�nt t�bbek k�z�tt, hogy - teodolitnak h�vt�k, azt hiszem, a bem�rõ k�sz�l�ket - a t�z�rek reggel azon vett�k �szre magukat, hogy a teodolitot elvitt�k az oroszok a m�sik oldalra. Egyszerûen ellopt�k, meg elvittek egy embert magukkal. Egyszer azut�n d�lelõtt egy nagyobb szab�s� t�mad�st csin�ltak.

Reiner J�zsef honv�d

Hallottuk, hogy tõl�nk keletre nagy csetepat� van.

Lengyelt�ti J�nos tartal�kos z�szl�s

F�lki�ltanak egyszer csak: z�szl�s �r, ott van ni, f�lment a piros rak�ta. Mindny�jan odafordultunk �s azt mondtuk jobb oldalt, ne a rak�t�ra r� k�zvetlen, hanem ugye oda az �sszt�zet r�. A rak�ta m�g egyszer f�lrep�lt �s egyszer csak cs�nd lett. �jf�l fele j�tt a dr�tmondat, a v�llalkoz�s nem siker�lt. H�rman visszaj�ttek �s itt tisztelettel, csendben mondom ki a nev�t, Pusztai Laci, pesti sz�rmaz�s� z�szl�sunk volt a mi v�llalkoz�sunk elsõ tiszti vesztes�ge. Ott maradt a hadteste, tal�n azt haza, vissza kellene hozni. Vagy valami t�rgy van ott, el kell hozni...

A k�vetkezõ �jszaka az eg�sz 8/3 v�dõk�rlete �s v�dõvonala teljes riad�k�sz�lts�gben figyelte az �j v�llalkoz�st. Sz�plaki Gy�rgy ludovik�s sz�zadosunk, egyetlen sz�zadosunk akkor a sz�zadban, v�llalta, mint a 7. sz�zadnak a parancsnoka a v�llalkoz�s vezet�s�t. Fiatal h�zas volt. Az esk�võje a kimenetel�nk elõtt p�r nappal t�rt�nt. Levelet kapott, hogy a feles�ge �llapotos. V�rtunk, v�rtunk, tudtuk, hogy merre megy, hi�ba, nem l�ttunk.

Ha t�vcs�vet haszn�ltunk, bolyg� kis pontokat �szrevett�nk. �s egyszer csak megint f�lr�p�l a sz�nes rak�ta �s kiab�l�st hallottunk az �jszak�ban. �ssztûz. Kiab�l�s, cs�nd. N�gyen j�ttek vissza a huszonk�t emberbõl, de Sz�plaki Gy�rgy nem j�tt vissza. A 7. sz�zad egyetlen ludovik�s sz�zadparancsnoka nem j�tt vissza. A visszaj�võk elmes�lt�k, hogy ment�nk, ment�nk, cs�nd volt, ragyog� holdvil�g, �s ahogy megy�nk egyszer csak nagy k�rben szovjet katon�k feh�r h�leplekben, feh�r fejfedõ, h�v�dõ k�penyekbe beb�jva a h�ban lapultak. Val�sz�nûleg megl�ttak minket, amikor arrafele ment�nk. �s nagyobb k�rt alkottak szemben vel�nk, a jel�ket is biztos megbesz�lt�k. Hogy n�lunk a j�rõr minden tagja tudotte, vagy megbesz�lt�k-e a s�pjelet vagy f�ttyjelet, vagy kiab�l� jelet, azt �n nem tudhatom, de õk elmes�lt�k, hogy õk csak egy szisszenõ dolgot hallottak. Azt hitt�k, hogy valami puskagoly�, �s mint a vill�m elõtt�k �lltak a feh�r szobrok, �s tratratratratratra, elkezdtek g�ppusk�zni.

Reiner J�zsef

M�snap reggel tudtuk meg, hogy a Sz�plaki sz�zados urat elvitt�k. �ll�t�lag csak egy kesztyûj�t tal�lt�k meg.

J�szguly�s G�bor õrvezetõ

Annak idej�n a sajt�k is h�rt adtak arr�l, hogy 56 bunkert robbantottak fel. �nk�nt v�llalkoz� t�rsas�g volt. A Hegymegi-f�le v�llalkoz�s val�ban hathat�san megzavarta a szovjet t�mad�si tervet. De itt a szem�lyes p�lda, amit tan�s�tott Hegymegi, az ragadta mag�val azt a kis csoportot.

Bertalan S�ndor

A parancsnokon, Hegymegi Lacin k�v�l nagyon kev�s ember t�rt onnan vissza. Csak k�sõbb az elmondottakb�l tudtam meg, hogy l�ngsz�r�kkal �s egyebekkel fogadta a szovjet hadsereg a betolakod�t, h�t mondjuk, hogy foglyot szerzõ akci�nak a r�sztvevõit. S akkor kaptam a parancsot, hogy a vesztes�geket el kell majd osztani, mert ilyen diszn�s�g, azt mondja, nem mehet hivatalos helyekre. Egy�bk�nt a n�met r�di�, de a magyar is sikeresnek mondta ezt az akci�t, a h�rk�zpontnak is �gy kellett tov�bb�tani. Jellemz�s�l tal�n m�g a parancsnokr�l annyit, hogy nem engedett egyetlen egy telefont a bunkerj�be beszerelni, azt mind a seg�dtiszthez, vagyis hozz�m szerelt�k be, teh�t mindenkivel nekem kellett t�rgyalnom, s ami a legborzaszt�bb benne, hogy az õ parancs�ra �s az õ �tmutat�sai alapj�n foly�konyan hazudni, hazudni �s hazudni.

J�val elõbb szerzett fegyvereket �gy beadni, hogy az most szerzett, teh�t zs�km�nyolt fegyverek voltak. Neki kit�ntet�s kellett volna itthon. Valami becs�let �gye volt �s a t�bbi, �s a t�bbi, teh�t neki nagyon l�nyeges volt, hogy mutasson valami eredm�nyt.

K�roly J�nos honv�d

H�t v�llalkozni mentek �t ilyen csirketolvajok meg mik, mert ezek �nk�nt kimentek a frontra, mert be voltak csukva. Egyre eml�kszem, a nev�re, csak Bricsiknek h�vt�k, cegl�di volt �ppen. H�t ezek t�bbsz�r �tmentek. Volt, amikor g�ppusk�t hoztak �t, vagy �ppen foglyot is hoztak, hogy h�nyszor, ezt nem tudom.

De�ky Istv�n

Minden negyedik �jjelre jel�ltek ki engem a hadtestparancsnoks�gt�l ilyen v�llalkoz�sra, hogy a Donnak a jegit meg kell m�rni, mert az had�szatilag fontos. Mert ugye, mivel gy�hetnek �t. H�t k�rem, amikor elõsz�r kint voltam, egy hadapr�d õrmestert adtak nekem oda vezetõnek, aki majd megmutatja, hogy hol van az elakn�s�tott ter�let, �s hogy lehet kereszt�lmenni az aknaz�ron. De bizony az �n hadapr�d õrmesterem nem mert elgy�nni, csak od�ig, ahol a lej�rat volt, egy szûk horhosban, mert csak itt, ezen a helyen lehetett lemenni. Ott azt�n magyar�zta nekem, hogy �gy-�gy, erre-arra, a v�g�n majd jobbr�l l�tok egy ilyen k�r� bokrot, ott vigy�zzunk, mert ott mellmagass�gban egy �rintõ akna van elhelyezve.

�n mentem el�l, az embereim meg egy olyan h�sz m�terre k�vettek, h�t azt�n n�zek, n�zek, v�rok, nem l�tok menni. Kezdtem b�trabban menni, �s egyszer csak azt �reztem, hogy a mellem beleakadt az �rintõ akn�ba. Akkor megd�bbentem, �pp �gy megrebbentem, mint ahogyan bizony�ra �n�k k�z�l is volt, hogy ment valahol �s egy f�c�n f�lrep�l olyan hirtelen, �s megrebben az ember, h�t �n is �gy j�rtam. Kiraktam a kezem �s a kezem alatt �tk�ldtem õket. Akkor �jra �n mentem elõre. Ki�rt�nk a Donpartra, ott volt egy f�zes, cserj�s, nem erdõ, hanem ilyen bokros ter�let, ahol megb�jhattak az oroszok, meg is b�jtak egyp�rszor �s j� n�h�ny j�rõrt el is vittek. Egy orosz szuronnyal - �gy gondolom, hogy legal�bb 80 centi hossz� volt az -, azt belevertem eg�szen a j�gbe, �s vizet nem tal�ltam m�g. Azon kereszt�l gy�hetett volna a n�gyhuszonn�gyes mozdony szerelv�nynyel, mindennel egy�tt, nem t�r�tt volna le alatta. Mikor visszament�nk, jelenteni kellett, milyen vastag a j�g. Mondtam, hogy k�r�lbel�l 84 centi, ilyenre becs�ltem azt a szuronyt. Borzalmasan legoromb�tottak, hogy nem azt k�rdezt�k, hogy k�r�lbel�l micsoda, hanem pontosan mondjam meg. Mondtam, j� k�rem, f�l �ra m�lva megmondom, nem hoztam logarl�cet, hogy le tudjam m�rni vagy centim�tert, vagy colstokot. F�l �ra m�lva bemondtam, hogy 84 centi �s t�z sz�zad millim�ter, ennyi a j�gnek a vastags�ga, akkor elfogadt�k. Megfogadtam akkor, hogy �n t�bbet oda le nem megyek, mer az nem lesz se v�konyabb, se ilyen idi�t�knak �n nem dolgozok, nem megyek, nem reszk�rozom a bõr�met az�rt, hogy millim�terre m�rjek ott valamit, mert az igaz�n nem sz�m�tott a hadseregnek se, meg senkinek se. A mozdony �tmehetett volna rajta, amilyen vastag volt. Lement�nk a lej�r� helyig, ott megv�rtuk, am�g lej�r az idõ, �s visszamentem.

S�ra J�zsef

Elõtt�nk napokkal m�r kop�csoltak oda�t, egy ak�cos erdõben voltak az oroszok. Mi meg egy m�szhegyen voltunk. Hogy mire k�sz�lnek, t�mad�sra k�sz�lnek-e, hidat akarnak-e verni, ezt f�l k�ll der�teni. Azt mondta ez az õrmester, ha megengedik, hogy õ v�laszthat mag�nak ki tizenk�t embert, õ �tmegy, �s megtudja, hogy mi van. H�t azt megengedt�k neki. T�bbek k�zt �n is beleestem ebbe a kiv�laszt�sba. De, hogy megy�nk �t?

Mondjuk a Donon nem volt vesz�ly, mert ott be volt fagyva, sõt a h� annyira r� volt fagyva a j�gre, hogy nem szakadt le alattunk. K�t�ll�tr�t csin�ltak, ezt leeresztett�k, idef�nt az �rokban j� erõsen bec�l�p�lt�k a v�g�n. Ezen leereszkedt�nk mind a tizenketten "f�jinon", �t is ment�nk. A g�ppusk�snak meg volt mondva, hogy figyeljen benn�nket, �s majd tûzt�mad�st adjon, ha kell. Bement�nk az elsõ f�khoz. Meg�lltunk, mert annyira csikorgott a h� alattunk. Tizenk�t ember ment, nem hallott semmit a csikorg�st�l. Meg�lltunk a fa mellett. Csend volt, nem hallottunk semmit. M�g od�bb ment�nk, csend volt. Eg�sz elment�nk addig, ahonnan a kopog�s hallatszott. H�t egy nagy g�d�r volt ki�sva, bunkert csin�ltak az oroszok maguknak, mert val�sz�nûleg f�ztak õk is. Egy ember volt ott, ki�ltott, hogy "br�t". Ennyit ki�ltott, akkor felrobbant elõtt�nk egy k�zigr�n�t vagy ilyesmi. No akkor oszt õk is f�lfejlõdtek t�mad�sba �s lõtt�k egym�st.

Az volt a szerencs�nk, hogy mindj�rt f�llõtt�nk egy z�ld rak�t�t �s ez a z�ld rak�ta tûzt�mad�st k�rt a g�ppusk�nak. A g�ppuska megl�tta, hogy a mi tûztorkolatunk hol van, az el� veretett. Az ellens�g, az oroszok azok f�llõtt�k a g�ppusk�nkat. Mink ez alatt a tûzt�mogat�s alatt, am�g õk lõtt�k egym�st, visszavonultunk.

Dr. Magass Mikl�s

Folynak a v�llalkoz�sok. Musti Viktor z�szl�s a fõmatador. Eljutnak a Don partj�ig, de ott egy erõs orosz egys�gre akadnak, visszaj�nnek, egyik akn�ra megy �s meghal. Mustit alaposan kilyuggatt�k az orosz g�ppisztolyok, m�gis nevetve mes�li kalandjait. Az oroszok n�lunk is k�s�rleteznek el�g hat�sosan, mert siker�lt kiemelni�k az egyik figyelõt �s egy goly�sz�r�t, a m�sik figyelõ az rom�n, eltûnik, lehet, hogy megsz�k�tt.

Dr. �rchegyi J�zsef tartal�kos hadnagy

Egy t�z�r hadnagyot elind�tottak egyik vas�rnap vil�gos, ragyog� naps�t�sben egy v�llalkoz�sba. Be is tudott menni, mert val�sz�nûleg a szovjet csapatok nem gondolt�k, hogy ilyen gy�ny�rû idõben, ilyen j� l�t�si- �s lõviszonyok k�z�tt valaki �tj�n. �tment a vonalakba, ott kellemetlenkedett, val�sz�nû, hogy �ldozatokat is k�vetelt a t�mad�sa, de õk is, azt hiszem, csak feleannyian j�ttek vissza �s ennek a hadnagynak egy akna let�pte a karj�t. �gy hozt�k kar n�lk�l.

Dr. Csel�nyi J�zsef tartal�kos z�szl�s

S�lyos s�r�lt egy tiszt�nk volt, aki egy kisebb f�lder�tõ v�llalkoz�sn�l l�v�st kapott, melll�v�st �s hasl�v�st. De kint maradt sok�ig, mert nem tudt�k megk�zel�teni, lõt�volban fek�dt. Fagyottan hozt�k be. A GH-n�l meleg vizet forraltunk, �s abban tudtuk f�lmeleg�teni annyira, hogy a fagyott v�gtagjait haszn�lni tudja.

Dr. V�mossy J�zsef

Az egyik nagyon helyes kis hadnagy �r�kig szakad� v�zben kint volt, m�g v�gre beker�lt hozz�nk. Tal�n meg lehetett volna menteni egy norm�lis k�rh�zban az �let�t, mert ki volt a szerencs�tlen hûlve. A sebes�l�se nem volt nagyfok�. Nem tudtam m�st csin�lni, le�ltem mell� �s a fejit az �lembe vettem. Egy nõi sz�t mormolt mindig, val�sz�nûleg vagy a feles�ge vagy a menyasszonya lehetett, vagy valaki, akit szeretett. Azt�n meghalt. A parancsnokom egyszer-egyszer �tj�tt, nem l�tta, mert �t�lni egy ilyen haldokl�val a negyed�r�kat, f�l�r�kat nagyon neh�z. Az ember tudja, hogy ez most nagy �tra indul, itt van elõttem, m�g �l, �s nem tudok rajta seg�teni orvos l�temre sem.

Kozma Szilveszter

R�pc�dula is folyt, mert sz�rt�k a r�pc�dul�t a n�met rep�lõk is, az oroszok is.

Bertalan S�ndor

Megjelenik egy ilyen k�tfedelû rep�lõg�p, traktornak nevezt�k, traktor Mari n�ninek nevezt�k a magyar katon�k. K�r�z�tt f�l�tt�nk, azt�n dobott le egy olyan �tkil�s kis bomb�t, amelyik egyet huppant, senkiben k�rt nem tett, ut�na pedig zizegett a levegõ. Hullottak a r�pc�dul�k. A t�bori �js�gnak a legfrissebb sz�m�t sz�rt�k le, ebbe pontosan le volt rajzolva a mi �ll�sunk v�gig, m�g az is odaker�lt, hogy k�r�lbel�l mennyien vagyunk �s hogy kil�t�stalan �gyis az eg�sz. V�gre j�jj�n meg az esz�nk, teh�t a magyar egys�g adja meg mag�t. �gyis hi�baval� minden.

Kozma Szilveszter

Magyar nyelven leg�pelt r�plapokat sz�rtak le, �gyhogy b�rhol ment�nk, lehetett ilyeneket tal�lni. Ha j�l eml�kszem az a sz�veg: ... magyar, ezt j�l megr�gd, hol van az meg�rva, hogy te a n�mettel ker�lj egy s�rba. Mi vagy te, �llat, akit adnak-vesznek? Kit hogyan akarnak, ide-oda tesznek? Magyar, j�l megr�gd!!!

Dr. Magass Mikl�s

Szigor�an tilos volt r�pc�dul�t f�lszedni. Nem volt szabad semmilyent, se n�metet, se semmit, de h�t az�rt mindenki telegyûrte a zseb�t.

Vissza     Tov�bb