Hol vannak a katonk? 13.
Szemelvnyek Sra Sndor dokumentumfilmjbl
Nagybaczoni Nagy Vilmos visszaemlkezseibõl
Gring szletsnapjra nagy tmeg gyûlt ssze a Luftfahrt-Ministrium belsõ udvarn levõ palotaszerû pletben, ahov 12-n mi is elmentnk, hogy kldttsg ln tadjam Gringnek a honvdsg s a minisztrium ajndkait. A honvdsg teljes vadszfelszerelst: hrom puskt, egy irhabundt, sapkt s karmantyt, valamint egy arany replõjelvnyt, a kormnyz a Magyar rdemrend nagykeresztjt, a miniszterelnk pedig egy szp rgi festmnyt kldtt. Mire a palotba rkeztnk, mr nagyon sokan sszegyûltek, akik a birodalmi marsallt akartk dvzlni. Ott voltak az olaszok s a szlovkok is, a romnok mg nem rkeztek meg. Elõttem az olasz nagykvet ment be elsõnek, majd nhny perc mlva minket vezettek be a hatalmas terembe, mely Gring dolgozszobja volt. Mikor az dvzlsek s a bemutatkozsok vget rtek, mg kln megkrtem Gringet tegye lehetõv: msnap hosszasabban beszlhessnk s elõadhassam azokat a kvnsgokat, krelmeket, amelyeket a lgierõ tovbbi kiptse rdekben szksgesnek tartok. Meggrte, hogy rtest a megbeszls idõpontjrl.
A fogads utn villsreggeli kvetkezett. Az ebdlõben Keitel tbornagy bukkant fel. dvzlt. Mr akkor hre rkezett annak, hogy a nagy orosz tmads, amelynek elõjelei mr hetek ta mutatkoztak, megindult. A helyzetrõl bõvebb jelentsek mg nem rkeztek ugyan, de gy ltszik Keitel szksgesnek tartotta, hogy megnyugtasson a tovbbi fejlemnyek tekintetben. Azt mondta ugyanis, hogy a fõhadiszllson megemltett erõstseket most mr gyorsan a frontra juttatja. Kldeni fog a 2. magyar hadseregnek tartalkokat s pnclosokat is. Azt hiszem, hogy a 2. magyar hadsereg parancsnoksgnak lland panaszai miatt tartotta szksgesnek, hogy engem megnyugtasson.
Mr elindulsom elõtt rtestett a vezrkar fõnke arrl, hogy a nmetek Jny vezrezredes felvltst kvnjk. Berlinbe rkezsem utn azonnal krdst intztem Homlok vezrõrnagyhoz, katonai attasnkhoz, hogy mi ennek az oka? Az õ vlemnye az volt, hogy a nmetek azrt nem akarnak Jnyval tovbb egytt dolgozni, mert kellemetlen szmukra, hogy Jny mint a 2. magyar hadsereg parancsnoka llandan erõstst s felszerelst kr, gyannyira, hogy kijelentette azt is, ha a krt harci eszkzket nem kapja meg a tovbbiakrt nem hajland felelõssget vllalni.
Lehet, hogy Keitelnek ezek a szemrehnysok bresztettk fel lelkiismerett, s most hogy a harc a Don mellett megindult, megnyugtatsul kzlte velem az elmondottakat.
Az ebd hbors trend szerint folyt le. A nmet konyha klnben sem hres s mi magyarok, akik hozz vagyunk szokva a j, zletes fõzshez, nehezen szokjuk meg a ss halat, a stlan kposztalevest s ms, elszomort nmet klnlegessget.
A Gringgel val msnapi trgyalsra megkaptuk a meghvt. Dli flegy rakor llott rendelkezsemre. A megbeszlst flrsnak terveztk, de msfl ra lett belõle. Gring mindenekelõtt megksznte szletsnapi ajndkainkat. (Valsgos killtst rendeztek a Gringnek kldtt ajndktrgyakbl s e tmntelen holmi ngy nagytermet tlttt meg, amelyek a fogadsi termekbõl nyltak. Voltak ott laksberendezsi trgyak, ezstnemû, mûkincs, valamint nyaralmodell - Gring termszetesen nemcsak a modelleket, hanem az eredeti pleteket is megkapta -, s e pldtlan tmegû trgy tbb lakhz teljes berendezsre elegendõ lett volna.) Mint mondtam Gring megksznte ajndkainkat, majd kijelentette, hogy nagyon rl a puskknak, kr bennnket, hogy mi viszont ne lvldzznk a romnokra.
- Mi a romnokra?! - krdeztem n. Errõl sz sincs, hiszen mi a legteljesebb bkessgben szeretnnk maradni velk. Mi nem vagyunk ellensges indulattal irntuk.
Msfel terelõdtt a sz s csak ksõbb trtnk vissza a romn s ezzel kapcsolatban az erdlyi krdsre. Rszletesen letrgyaltuk a lgi fegyvernem kiptsvel kapcsolatos krdseket. Ebbe a beszlgetsbe belevontam Hellebrodt tbornokot is, akit lggyi szakrtõknt hoztam magammal. Lgvdelmi tegeket krtnk s fnyszrkat, amelyeknek szlltsra mr eddig is tbbszr kaptunk gretet, de ezeket az greteket mindezideig nem vltottk be. Krtem, hogy bocsssanak rendelkezsnkre az j 10,5 centimteres lgvdelmi lvegekbõl is legalbb egykt teget, mert Budapesten nincsen elg korszerû lvegnk, gyhogy nagyobb lgitmads esetn a fõvros vdtelen marad.
Gring kijelentette, hogy csak a rgi 8 centimteres tegekbõl tud adni, az jabb fegyverekbõl nem, mert ebbõl a nmeteknek sincs elegendõ.
Arra is krtem, hogy bocsssanak jfajta Messerschmitt-gpeket a rendelkezsnkre, mert piltink kikpzse anlkl lehetetlen. Erre Gring azt felette, hogy a fronton kzdõ hadseregnek mindent megad, azonban Magyarorszgra nem kldhet hadianyagot, mert tisztban van vele, hogy mi Romnia ellen kszlõdnk s a fegyvereket a tmadsra akarjuk felhasznlni. Neki pontos jelentsei vannak, hogy Erdly hatra mentn a magyar csapatok teljes hadiltszmmal vonultak fel, a kk (romn) alakulatok ezzel szemben mind resen llnak, vagyis ott csak bkekeretek vannak.
- Bocssson meg, hogy olyan szavakat hasznlok, melyek a diplomciai nyelvben nem szoksosak, n azt vlaszolom teht, hogy ez nem igaz! Az a trkpvzlat, amit itt bemutattak, teljesen hamis helyzetet tntet fel. El fogom kldeni a valsgot mutat trkpet. Abbl kiderl, hogy az a vd, hogy mi a romnok ellen kszlnk, az teljessggel alaptalan s lgbõl kapott. Ennek pontosan az ellentte az igazsg, Antonescu kijelentette, hogy Romnia azrt harcol s azrt hoz ldozatokat a nmetek oldaln, mert meg akarja nyerni a nmet vezetõsget, a nmetet s vissza akarja szerezni a bcsi dntssel elszaktott szakerdlyi terleteket.
Mi teht bkben akarunk lni, s me ppen a romnok azok, akik nem tudnak s nem is akarnak belenyugodni az j helyzetbe.
nk a romnoknak mindent megadnak - mondottam Gringnek -, replõket, tankokat s mellette alakulataikat is kikpzik. Velnk szemben bizalmatlanok.
Gringet nagyon meglepte nylt beszdem s ltszott rajta, hogy erre egyltaln nem volt elkszlve, mert egszen csendesen felelte:
- Tulajdonkpp igaza van nagymltsgodnak!
Majd a kvetkezõket mondotta: A magyaroknak csak kelet fel van terjeszkedsi s letlehetõsgk. A romnoknak ott van Bukovina s Besszarbia. Arra akadlytalanul vihetik npfeleslegeiket, arra terjeszkedhetnek kedvk szerint.
A legrdekesebb azonban ez a kijelentse volt: A romnok ne szmtsanak arra, hogy a Fhrer megvltoztatja a bcsi dntst, mert a Fhrer nem kereskedik...
...Mint mr emltettem, mg az nnepsgek alatt kaptuk meg Berlinben az elsõ jelentst, hogy az oroszok megkezdtk a nagy tli tmadsukat az egsz keleti arcvonalon. Mire Budapestre rtnk, mr tovbbi jelentsek lltak rendelkezsnkre: "a 2. magyar hadseregtõl dlkeletre, a 4. olasz hadtestnl az oroszok ttrtk az arcvonalat. Nagy tmads indult meg a Sztlingrdot tmogat 6. nmet hadsereg szrnyai ellen is, majd a tõlnk szaknyugatra harcol 2. nmet hadseregnl megkezdõdtt a dntõ mrkõzs."
Nemzeti jsg
1943. I. 16.
"A Potudanyra s a Donra mlõ szl ma titkokat mesl... Rhajol a magyar õrszem s hallgatja. Blcsõdal, otthoni tjak des muzsikja, valami csodlatos varzslat szent neke zsong benne, s amg hallgatja, arca htatoss, nemess szpl, aztn mg knnyebben fogja fegyvert. Rajtunk is fehr hkpeny van, ahogy sztszledtnk az rkokban, de szvnkn az Isten cskjt visszk... A rzss kis istenkacsk megsimogatjk ezeket itt s azokat otthon... A kicsi istenkz frfi kzz nõ, mely erõs s nagy lesz, s ostort is fon, hogy a kufrokat kiûzze templombl. S erejtõl a mi katonink kezt is kemnny teszi, s megldja fegyvereinket gyõzelemmel."
M. kir. 13. gy. e. harctudstsa
Janur 18.
..."hat rakor a dli irnybl a mûton feltûnt hrom orosz harckocsi, melyeknek megjelense - mg a tzelsek megkezdse elõtt - ismt olyan pnikot idzett elõ, hogy a fegyvereket eldobltk.
Itt mr olyan tmegõrlet trt ki, hogy azon rr lenni nem lehetett. Pr perc mlva feltûnt egy krlbell zszlaljnyi erejû felfejlõdtt ellensges gyalogsg is, mely ezen tmeget aknavetõtûz al vetett, s krlkertst megkezdte. Htulrl is lvldzs hallatszott. A krm csoportosult s fegyvert el nem doblt, 25-30 fõbõl ll csoporttal a kzsgen keresztl tvgtam magamat, s a mûutat igyekeztem elrni, hogy azon keresztl Nyi irnyba meneklhessek. A kzsg elhagysa utn azonban a harckocsit szrevettk, a tzet valamennyi ezen kis csoportra irnytotta, s csaknem megsemmistette. A mûutat srtetlenl csak n s egy ismeretlen tizedes rtk el, sebeslten pedig a segdtisztem, Szodoray Sndor fõhadnagy s a 13/3. szzad parancsnoka, Rdey Sndor fõhadnagy. Mindketten grntszilnktl slyosan sebesltek. A mûutat szeglyezõ, majdnem kt mter magas htorlaszon tugorva rugrottunk egy ellensges szakaszra, amelyet a htorlasz innensõ oldalrl nem lehetett ltni. Azonnal elvettk gppisztolyainkat, a kt slyosan sebeslt tisztet sznra raktk.
A menet megkezdse utn kb. 25 tisztet utastottam arra, hogy a legelsõ alkalommal velem egytt trjenek ki, s szkjenek meg. Az sszes tisztek - Szendrõi Kovch Antal 24. gyalogezredbeli szzados kivtelvel - ezt megtagadjk, s rendfokozatukat sokan lefejtettk. Hromrai menet utn nevezett szzadossal s egy tizedessel egy, az ttl 150 mterre levõ horhosba berohantunk, s onnan kt napig az erdõben bujdokolva Tatarin-nl a 26. nmet hadosztlyhoz csatlakoztunk...
V. Gll alezredes
13. gy. e. pk.
Nagy Vilmos honvdelmi miniszter:
"A legnagyobb hiba az volt, hogy ppen akkor kellett volna az eddig kint levõ csapatok egy rszt - tizenkt zszlaljat - felvltani. A felvltkat mr oktberben kikldtk ugyan a hadsereghez, de fegyver nlkl, mert a gyrts nem haladt olyan mrtkben, hogy ptolni tudtuk volna azt a hinyt, mely a raktri kszletekben keletkezett azltal, hogy a 2. hadsereget tbb puskval lttuk el. (A vonatlegnysget jobban fel kell szerelni.) Ezrt a hadsereg-parancsnoksg gy intzkedett, a kikldtt ptalakulatokat elõszr a hadseregek hta mgtt, kikpzõtborokban egyestse, s ott mg a keleti arcvonal klnleges viszonyainak megfelelõ kikpzst adott a csapatoknak. Hozzszoktatta õket az orosz viszonyokhoz. Legalbbis az volt a vlekeds, hogy a csapatokat hozz tudjk edzeni az orosz tlhez. Nagy baj volt azonban az is, hogy jllehet az orosz tmadsi elõkszletekrõl mr rgebben rkeztek hrek, a felvltst a kszlõ tmads ellenre is elrendeltk. gy az orosz tmads nemcsak az elsõ vonalban levõ zszlaljakat sodorta el, hanem azokat is, amelyek a felvltsra sszegylekezve a vonalak mgtt llottak. Lehet, hogy a hadseregparancsnoksg gy vlte: a felvlts helyett most mr ezeket az erõket a vesztesgek ptlsra fogja felhasznlni. Brmilyen okoskods is vezette a parancsnoksgot, tagadhatatlan, hogy katasztroflis hiba volt a fel nem fegyverzett alakulatokat a tmads tengelyben tartani, mert gy egyszerre minden elveszett."
Janur 14-17-ig az esemnyek megtrtk a harcosok llkpessgt, felette megflemltettk a csapat s seregvonat embereit. A kemny s vesztesgteljes harcok erõs ignybevtele mellett a nagy hideg s a szabadban val jjelezsek, a rendszertelen tpllkozs, valamint a nagy menetteljestmnyek oly nagy mrtkben gyengtettk az erklcsi s fizikai erõt, hogy a fegyelem meglazult, a ktelkek - a harcos llomny vezetsi keret majdnem teljes kiesse kvetkeztben - felbomlottak s a visszavonuls minden mlha elhnysa mellett meneklss fajult.
Az emberek fegyelmezetlensge fsult kznyssgben s minden ktelessg all val kibvs formjban mutatkozott; sehol sem fajult ellenszeglss, de a maga csknys passzivitsban a kevs harcos llomny tisztet s tiszthelyettest majdnem megoldhatatlan feladatok el lltotta. Minden jraalaktott harcos ktelk - ha jabb bevetsre kerlt - sztesett, mihelyt az emberek lland ellenõrzse sznetelt: a sttsg belltval mg szzad erejû egysgbõl is reggelre rendszerint csak nhny ember maradt meg. Minden embernek csak egy gondolata volt: minl gyorsabban az ellensgtõl elszakadni s minl messzebbre Ny-fel kerlni!...
Vitz Solymossy võrgy.
12. k. hop.
Prknyi Lszl utsz szzados:
"A legnysg a szabadban jjelez, a hzakban nmetek vannak elszllsolva. A legnysgnek nincs lelme. A nmetek fegyvereket, lovakat vesznek el erõszakkal. Sebeslteket doblnak ki a hzakbl, belõnek a padlra, ahol magyarok hzdnak meg, s gy tovbb. Ez a bajtrsiatlan, sõt kimondottan ellensges viselkeds a legnysg gyûllett a vgletekig fokozza a nmetekkel szemben, harci szellemt teljesen alssa. A nmet legnysg viselkedsbõl s beszdbõl lthat, hogy ellensges magatartsukat felsõbb helyrõl irnytottk.
A tartalk nlkli nmet vezets teljes kudarct a magyar csapatokra igyekeznek hrtani..."
Magyar Kir. Hadsereg fõparancsnoksga
234/2. hadsereg I. a. oszt.
Megllaptsok a magyar hadsereg helyzetrõl
...Pnclvdelmnk kevs, nehezen mozgathat, alig hatsos lvegbõl llt, amelyek kzl a legtbb az orosz pnclosok ellen hatstalannak bizonyult, nhny csak gy tudott egy orosz pnclost legyõzni, ha az a lvegekhez kzel jtt. Ha az kitrt - s ezt tettk mindig -, gy a lveget viszonylag kevs vesztesggel kilõtte...
...A csapatok, amelyek az ellensg tkarolsa elõl ttrtek, nehzfegyvereiket nem tudtk magukkal hozni, mivel ezek be voltak ptve s a ferde rkokbl nem lehetett kihzni. Ezek legnagyobb rsze teljes kezelõ szemlyzetvel elveszett. Azok, akik kzigrntharccal magukat ttrtk, a hts terleteken gylekeztek minden fegyver nlkl.
Az ellentmads vgrehajtshoz sszegylekezõ rszeket megdermeszti a jeges h, a 32 fokos hideg, ellenll kpessgk tl csekly, azonkvl semmifle fegyverrel nem rendelkeznek. Olyan egysgekre tmaszkodnak, amelyek a kzsgekben, hllsokban fontosabb pontok õrzsre lettek kihelyezve, ezek az egysgek azonban trnkatonkbl llnak, akik koruk s hinyos kikpzsk kvetkeztben harc cljra nem annyira alkalmasak.
...A helyzetet s a mr hrom sztmorzsolt hadosztlyt a pusztulstl csak gy tudjuk megmenteni, ha az ellentmads 24 rn bell megkezdõdne. Ez csak gy lehetne megvalsthat, ha a Cramer-hadtest Osztrogozsszk, Repjevka krzetbe lenne elhelyezve...
Ki kell emelnem, hogy a csapatok minden lehetsgest megtesznek, amire kpesek. A 7. knnyû hadosztly parancsnoka harcllspontjn maradt azutn is, midõn az ellensg trzsszllst megtmadta. A 12. s 20. knnyû hadosztly parancsnokai hasonl mdon viselkedtek, azonban pnclosok ellen kzigrnttal s puskval az ember nem vdheti magt.
A csapatok visszavteltõl a szksges ellts s lõszer nlkl, a rettenetes tlben, hllsokban fûtsi s levltsi lehetõsgek nlkl 24 rn tl semmi ellenllst nem lehet vrni. A tzrsg a fogatok hinyban s a gyalogsg harcban val rszvtel kvetkeztben elveszett.
A parancsnokok s a csapatok a vgsõkig kitartanak, azonban a fentiek miatt szmolni kell azzal, hogy gyors s hatkony segtsg nlkl egyik hadosztlyt a msik utn felgngylik s felmorzsoljk...
Trzsszlls, 1943. I. 18.
Jny vezrezredes sk.
Kdr Gyula vezrkari ezredes
1943. janur 12-e, a szovjet tmads kezdete a doni magyar hadsereg arcvonala ellen. Napokig n sem tudtam errõl semmit. Csak azt lttam, hogy Szombathelyi, a hadmûveleti csoportfõnk titokzatoskodik. Krdeztem, mi trtnt. Mindenkitõl kitrõ vlaszt kaptam: slyos harcok kezdõdtek a magyar arcvonalon. Hetek teltek el, mg a hozzvetõleges valsgot megtudtam. Az ltalam 1942 jniusban odavetett jslat, a "Msodik Mohcs" elkvetkezett.
Sztlingrdnl a szovjet csapatok egy kitûnõen felszerelt, hatalmas nmet hadsereget vertek tnkre. Katonailag teht neknk semmi szgyellnivalnk nincs, mert termszetes, hogy a hinyossgok tmegvel terhelt 2. magyar hadsereget ismert, lehetetlen hadszati helyzetben, sztvertk a flnyes szovjet erõk.
A tragdia katonai okaira felesleges szavakat vesztegetni. Csak egyetlen oka volt: hogy a hadsereget odaadtk s kiszolgltattk a nmeteknek. A 2. hadsereget nem azrt kldtk ki ugyan, hogy elpusztuljon, de azrt pusztult el, mert kikldtk.
A hadsereg parancsnoka, Jny vezrezredes s a hadsereg vezetsi trzse egszen pontosan ismerte a hadsereg helyzett. Jny 1942. oktber 23-n kelt jelentsben igen rszletesen s jl feltrta a hadsereg kikpzsi, fegyverzeti, anyagi llapott. Ezeket az elinduls elõtt nem tudta? Horthy s a vezrkar fõnke nem tudta? Mit tettek s milyen erlylyel azrt, hogy a hadsereg helyzetn knnytsenek? Hitler 1942. oktber 20-n sajt kezûleg alrt paranccsal elrendelte: "Ellensges tmads esetn sem kitrsnek, sem visszavonul mozdulatoknak nincs helye". Ez a merev vdelemre vonatkoz parancs, laza tbori erõdtsek mellett, ekkora kiterjedsû arcvonalon, szmottevõ tartalkok hinyban, mg altiszti iskolt vgzett katona szemben is ostobasg. A parancs ellen felordtott-e a hadsereg-parancsnoksg? Vagy a magyar Vezrkari Fõnksg? Szombathelyi mg megtoldotta: "Ellensges tmads esetn a sajt llsokat s tmpontokat felttlenl tartani kell, visszamenni senkinek sem szabad. Nincs htra, csak elõre van." A szovjet csapatok ttrse utn komoly ellentmadst indtani nem lehetett. Az egyetlen nagyobb tartalk Cramer nmet tbornok hadteste. Ennek bevetsi jogt Hitler megtartotta magnak. Jny hiba krte ismtelten az ellentmads megindtst, Hitler nem engedte. Mindenki tudja, aki parancsnoki kikpzsben rszeslt, hogy a tartalkok bevetsnek idõpontjt - a sem korait, sem ksõit - csak a harcokat vezetõ parancsnok tudja meghatrozni, s nem az, aki a harcok sznhelytõl csaknem ezer kilomterre htrbb van. Idejben trtnt bevetsk sem hozott volna ugyan dntõ eredmnyt, de sok magyar letet lehetett volna megmenteni.
1942. janur 15-n, amikor a nagy szovjet tmads, mr javban folyamatban volt, Jny jelentette elljr nmet parancsnoknak: "Ha az a parancs jn, hogy ezekben az llsokban vgig ki kell tartani a hadseregnek, s ott meghalni, az egsz hadsereg ezt fogja tenni, s llsait a vgsõkig tartani fogja."
A nagy tragdia utn Jny bemocskolta hadseregt, gyva megfutamodsrl beszlt, pedig õ maga ismertette s pontosan tudta, hogy milyen hadserege van, erejvel s helyzetvel mennyire arnyban nem ll feladatokkal. Kmletlen szigort, kaszrnyafegyelmet kvetelt a szerencstlen, elcsigzott megmaradottaktl.
s vgl lljon itt a budapesti magyar vezrkar hadmûveleti osztly vezetõje s a 2. hadsereg vezrkari fõnke kztt janur 22-n trtnt telefonbeszlgets. Akkor a 2. hadsereg sorsa lnyegben mr megpecstelõdtt.
Budapest: "Szksg van mr a zsid munkaszolglatosokra?"
Vlasz: "Igen, kldhetik õket."
Boldizsr Ivn
Htfõ, janur 11. Latrina. A napot legnagyobbrszt azzal tltm, hogy nyolcoldalas levelet rok Josettnek, Stogl szakaszvezetõ viszi majd el. A latrina azt jelenti, hogy latrina hrek jnnek, nyilvnvalan ekkor kezdõdtt. 11-n az elsõ mozgs, erõs gyzs az elsõ vonalban, amit hallottunk, de ezt megint nem mertem berni.
Szerda, 13. gyzs. Megjtt egy szilveszteri levl. Megrkezett a decemberi Magyar Csillag is. rtam desanymnak s a felesgemnek.
Cstrtk 14., pntek 15., szombat 16. Ezek a tnyleges ttrs napjai. Mi nyolc kilomterre voltunk a Dontl, a fronttl, tvonul, visszavonul terlett vltunk. Elõszr csak sebesltek jttek, lvontatta sznon, bicegve, egy-egy vrskeresztes betegszllt kocsival, katonai mentõvel. Azutn piros parolis tzrek. Ez mr 15-16-n lehetett. Elmondtk, hogy az utols golyig lõttek vissza.
Jtt egy tvmondat, hadosztlyparancs, majd hadtestparancs, majd hadseregparancs. Azt hiszem, ez volt az elsõ, egyetlen s utols hadseregparancs, ami odig hozznk eljutott, hogy aki visszavonul felkoncoltatik, az orosz fldet gy kell vdennk, mint sajtunkat, mert ezzel magyar haznkat vdjk. Valami ilyesfle volt. A vltozata volt annak a hrhedt jelmondatnak, amelyet a tbori lapokra rtak fl. lltlag maga Horthy volt a fogalmazja, hogy: inkbb Ukrajnban dljon a hbor, mint magyar fldn.
Egyre tbb volt a sebeslt, egyre idegesebbek voltunk valamennyien. J lenne elindulni, milyen jk lennnek most a kocsik, fl tudnnk venni ezeket a fikat, de akkor mr csak egy teherautnk maradt, a msik valban elromlott. jra meg jra lttunk luxikat, tiszti szemlykocsikat, amelyen az elsõ vonalbl, meg a kztes terletrõl is a tisztek csicsksaikkal s csomagjaikkal mentek nyugat fel.
Ez trtnt szombaton, 16-n is. A zszls felpakolta a megmaradt kis Adler szemlygpkocsijt, mert az megmaradt, a gpkocsivezetõjt, a szajrjt, elg sok szajrja volt. Jelentktelen holmik. (Sose rtettem, hogy az emberek a hborban mirt õrlnek meg s mirt vesznek fel olyat, amit otthon eldobnnak, szre se vennk.) Elment, s nneplyesen rm ruhzta az oszlopparancsnoksgot. Utna vettem a tvmondatot, hogy visszavonulsi parancs esetn fel kell gyjtani az pleteket s a raktrakat.
Akkor mr teljes kosz uralkodott, gyhogy azon kaptam magam, valsznûleg ezen a napon, hogy nem csak az oszlopnak vagyok a parancsnoka, hanem a falubl is elment minden tiszt s n a karpaszomnyos cafrangommal meg az izmmel, ht ott rangidõs voltam. Elnzst krek, amit most mondok, ez most gy nz ki, mint hogyha sajt szerepemet kedvezõbb fnybe szeretnm belltani, mint amilyen volt, vagy valamivel hencegnk. De ltva ezeket a napok ta tpllk nlkl maradt, a 30 fokos hidegben, nyri ruhzatban, nyri kpenyben, visszafel botorkl embereket, gy hatroztam, hogy kinyitom a raktrakat s tengedem õket rajtuk.
Elmondhatatlan, felejthetetlen, kitallhatatlan ltvny volt, amint az emberek bementek oda, s nekiestek a szalonnnak s kenyr nlkl beleharapva, kezdtk falni. Felfedeztk a fstlt oldalast s lekanyartottak belõle. Volt, amelyik azt mondta, ne hlyskedj pajts, s kt fstlt oldalast - madzaggal volt sszektve - a vllra vette, s "bassztok meg a pusktokat" felkiltssal, odadobta a puskt s gy ment tovbb. De mg nagyobb volt a csõdlet, ha lehet mondani, az izgalom a ruharaktrban. Nem ott vteleztnk, ezt mi se lttuk bellrõl. Tele volt az annyira htozott irhabekeccsel, fles, brnybõr sapkval, hossz bundval. Amikor kilptnk a szobbl, a krletbõl, fztunk. Mi lehetett az elsõ vonalban? Mi lehetett, amikor mr tpllk nem jutott oda? Flhztk magukra a bekecset. Voltak csodlatos halinacsizmk is, sajnos azt is felhztk, mert az szmos embernek vgl a hallt okozta, abban nem tudott jrni. Bedagadt a lba, vagy levetette, vagy eldõlt a hban.
Beesteledett, mg mindig jttek, tzeket lttunk, a falu msik vge is gett. Jnnek az oroszok! Jnnek az oroszok!
Fazekas Gyrgy munkaszolglatos
Spanyollovasokat vittnk ki - nnekem valami fltûnt. Messze, de flrerthetetlenl nyitott reflektorok fnyt lttam. Elõszr azt hittem, hogy kprzik a szemem. Aztn rjttem arra, hogy itt nem lehet msrl sz, minthogy gpkocsik sora megy nyitott reflektorral. Ht, ha ezt n lttam, mikzben a spanyollovast igazgattam, ezt ltnia kellett msnak is. Amikor 12-rõl 13-ra virrad jszaka elszabadult a pokol s mindenki rohanglt ssze-vissza, ez engem nem rintett teljesen vratlanul.
Tudtam, hogy a bartaim kztt kik azok, akik teljesen ugyangy gondolkoznak, mint n. sszehoztunk egy csoportot. Voltak vitk. Volt olyan - egybknt rtelmes, mûvelt, okos, nagyon sok egyetemet vgzett -, aki azt mondta, regem, n nyugatra megyek. Hol van biztostk arra, hogy ha n szovjet hadifogsgba kerlk, akkor hamarabb tallkozom a csalddal, jobb sszekttetst tarthatok fenn velk. Ha itt a nagy zûrzavarnak vge, ezt az egsz trsasgot htraviszik s hazaviszik biztos. n nem hittem benne. Mondtam: a katonkrl sem hiszem, hogy hazaviszik, de minket biztos nem visznek haza. gy aztn legalbb ktfele vltunk, de nem is ktfele, hanem gy szellemileg vltunk ktfele, gyakorlatilag 10-es, 15-s, 20-as csoportokban mentnk. Mi kelet fel, illetve amirõl gy gondoltuk, hogy az kelet. Lehet, hogy nem kelet volt.
HARCJELENTS:
...Janur h 18-n a ksõ dlutni rkban rkeztem Nyikolajevka al, ahol tbb ezer ember, jrmû s kb. 400-500 gpkocsi felzrkzott. Itt tudom meg, hogy az oroszok Nyikolajevknl az utunkat elvgtk s a pnclos hadosztly meg a nmet egysgek Cramer nmet altbornagy parancsnoksga alatt rst trnek, majd ezen a rsen a felzrkzott csapatok s oszlopok menetket Bugyonnijra folytatjk. A vonatrszeknl levõ pusks embereket felszltottam, hogy az oszlop ln az ttrshez gylekezzenek. A legnysg egy rsze erre vagy elbjt a tbbi sorban ll jrmûvek kztt, vagy puskjt a kocsikon a szalma al rejtette, jelezvn, hogy nincs fegyvere! Hossz rkon t vrtunk Nyikolajevka elõtt, vgre jfl elõtt megindulhattunk. Kb. 24 rakor rtem el Nyikolajevkt.
Lskay ezredes
Boldizsr Ivn
Valahol tkzben ngy visszafel baktat, rongyos munkaszolglatos kredzkedett fel a kocsira. Flvettk õket, de ezzel nmagunkat hoztuk veszlybe, mert tilos volt munkaszolglatosokkal rintkezni. Beltztettk õket. Mr nem emlkszem, hogy hogyan. Valsznûleg gy, hogy a holttestekrõl vettnk le, megfagyott emberekrõl vettnk le egyenruht s este ezekbe bjtattuk be õket.
Mikor el kellett tõlk vlnunk - ez mr Belgorod s az n tbori brsgi kzjtkom utn volt -, akkor adtunk nekik pnzt. Volt nlam egy szerencsepnz, egy Liszt Ferenc- ktpengõs, tiszta ezst ktpengõs, amit, amikor szabadsgon voltam, akkor kaptam nagybeteg desapmtl. De mivel nem volt nlam pnz, azt odaadtam neki s sokkal ksõbb visszakaptam tõle ezt a ktpengõst, beleverette, beletvztette: "Ksznet a Donrt". Megvan otthon, de valahogy restelltem elhozni.
Berkeztnk jjel Korocsba, a vros mr tele volt fõleg nmetekkel. Szllst kerestnk. Az oszloptl akkor hszan maradtunk egytt. Kt kocsink volt, meg mg szereztnk, ahogy akkor mondtk, zabrltunk mg kt kocsit, de azon a teherautn hszan voltunk.
Nem volt sehol szlls, mindentt nmetek lltak, elkergettek. Talltunk magyar honvdeket a fldn, a hban a harmincon fltti hidegben sszekuporodva, aludva, vagy flig meghalva, de gyszlvn nem is rtnk r, hogy megnzzk... Az ember belefsul ebbe.
Vgl a vros szln, ahol a domb vget rt, talltunk egy hossz, keskeny hzat, amely stt volt, drmbltnk, nem nyitottk ki. Kiderlt, hogy a hz res s rengeteg hely van benne. Tnciskola volt s a tnciskola tanrnõjnek a mamja vagy a nagymamja vagy a rokona ott maradt s õrizte. Boldogan bekltztnk a hossz, taln 15 mteres szobba, ahol tncoltak. A gond az volt, hogy ha nmetek jnnek, erõsebbek, kikergetnek bennnket. Teht teljes elstttst rendeltem el.
Az regasszony vizet melegtett nagy dzsban, s ht kinzte, hogy ott n vagyok a "nacsalnyik" s maga fel vont. Ott volt egy konyha s biztatott, hogy mosakodjam meg.
Levetkõztem, hogy mosakodjam, erre mutatta, hogy a nadrgot is vessem le. Mondtam, nem rossz gondolat, de akkor õ menjen ki. Azt mondta, nem, s elõvarzsolt egy nagy darab szappant, ami akkor a fronton risi kincs volt. Igazi Hutter szappant vett elõ. Az a Hutter szappan akkor fogalom volt, Magyarorszgon persze, nem Korocsn. s azzal elkezdett drzslni. Az alsnemût nem vetettem ugyan le, de vgigdrzslte, vgigmosta a testemet. Ledrzslte, megszrtotta egy puha, bolyhos trlkzõvel, amilyet nem lttam, amita a szabadsgrl visszajttem. Nem tudom, hogy honnan vette elõ, hogyan maradt meg neki. Mikor ksz voltam, akkor mondta, hogy jjjenek a tbbiek. Kt dzsa volt, kt fazk, melegtette a vizet, egy ra alatt mind a hszunkat lemosdatott. Valami furcsa ernyeds vett rajtunk erõt, az egsznek a valsznûtlensge... Bejttnk a hidegbõl, a vrbõl, a halottak kzl egy hzba s ott a valsgon tli valsg fogadott. Mr kzben is krdezgettem, hogy mirt csinlta, s akkor mindig mondta, "szicsasz, szicsasz" s a vgn - mikor mr ksz voltunk s mr nevetett mindenki, mert volt, aki csiklands volt - azt mondta, mert fradtak vagytok s fztok.
Ez a visszavonuls, amit "nagy futsnak" neveztek, nem volt futs. Rendkvl lass, rnknti 3-4-5 kilomteres vnszorgs volt, gpkocsin is. Gyalogosan sem volt sokkal lassabb, addig, amg el nem fagyott a honvdek lba. Mikor a vros szlre rtnk, akkor lttuk, hogy a krhz g s krltte magyar egszsggyiek lltak jrmû nlkl jajgatva, hogy a nmetek odajttek, kirtettk a nmet sebeslteket, s benn hagytk a magyarokat.
Nhny bajtrsammal bementnk s mr az gõ krhzbl huszonkt sebesltet kihoztunk, kztk kt tisztet. Nagyon rossz llapotban voltak, nehezen betettk õket a teheraut hts rszbe, amelyen ponyva volt ugyan mgis elkpzelhetetlen volt a hideg.
A slyosabb betegek, sebesltek nem rzkeltk, hogy ott mi trtnik. Volt, aki nem is tudta, hogy g a krhz. Lassan rnk esteledett s mg mindig az orszgton voltunk. Iszonyatos volt, hogy nem csak jajgattak, srtak, az anyjukat, a felesgket hvtk, de amikor odamentem s vigasztaltam õket, akkor engem tkoztak, hogy mirt hoztam õket ki a krhzbl, s ha van Isten, akkor meg fog verni bennnket, s hogy mifle parancsra tehettem ezt n, inkbb maradtak volna ott meggni, mint megfagyni itt, ugye delriumban. Reggelre megrkeztnk valahov, mr nem tudom, hogy hov, ngyen meghaltak jjel a teherautn.
Kaptunk kt kocsit. Negyvenkt nmetet visznk, nem tudjuk hov. Hfvs, szrnyû jszaka a fennskon. Szerencsre nem jutunk fel. Szzegyes gpestett hidszoszlop, s egy keresztet rtam ide. Ez volt az az oszlop, amihez elõszr beosztottak. Nem azzal az alakulattal mentem ki, amivel kellett volna, mert szerencsmre furunkulust kaptam a dobhrtymon, s ez olyan szrnyû fjdalommal jrt, hogy mg a katonaorvosok is azt mondtk, hogy ezzel nem lehet elindulni.
Egy domb aljn lltunk, amelynek a tetejn fennsk volt. Nem volt meredek a domb, de addigra mr annyi jrmû, teheraut, lovas kocsi s szemlyaut, taln tank is ment vgig rajta, hogy elcsiszoldott.
Ez a hidszoszlop Hoffer-fle traktorokkal volt elltva. A traktorok megcssztak a dombon s visszaestek. Ennek ellenre, egy õrlt nmet parancsnok - taln a jelzõ flsleges volt - fegyveres SS-ekkel jra meg jra nekihajtotta a magyar traktoros utszokat -, vagy hidszok voltak pontosabban - dombnak. Egy ideig volt, amelyik flkapaszkodott, toltk a fik, visszaesett. Egy visszacssz tank elsodort kt embert nem is abbl az oszlopbl. Egyszerre replõgpek jelentek meg s kezdtk gppuskzni a dombot. Mi tvolabb lltunk. Mr nem emlkszem, hogy hogyan talltunk s milyen fedezket, taln csak egy nagy hbuckt. Taln egy kisebb dombot, amelyet befedett a h, de oldalt kinztem, kukucskltam. A nmetek tzet nyitottak a magyarokra, a hidszokra, akik nem akartak felmenni. Hajnalra, mikor kivilgosodott, kiderlt, hogy van egy t, amelyen meg lehet kerlni ezt a meredlyt, de ezt nem tudtuk. Addigra elmentek a replõk is, szzkt tagbl llt egy-egy ilyen oszlop, mind a kettõ, az is, a mienk is. Mi kt fõ vesztesggel sztuk meg a hbort, tõlk a szzkettõbõl csak kettõ trt haza.
Hajnal utn rkeztnk egy nmetek megszllta faluba. Pisztollyal knyszertik a lakossgot heltakartsra. Amikor elmentek, ukrn milicistk verik a heltakart asszonyokat. Itt van egy bejegyzs, pironkodva mondom, de itt van: pisztolyaggyal megvertem egy milicistt. Egy nmet haldoklik, nmetl mondja: Az let szp s n mg lni akarok. Ott halt meg.
Mindenki pesszimista. Szidjk a nmeteket, a nmetek pimaszok. Mindenki ezt mondja: a nmetek elvesztik a hbort. Nem azt mondjk, hogy mi. Reggel betoppan Hegymegi Laci zszls, nagy rm. hes. Adok neki egy kis szeretetcsomagot majd snapszot. Megkrdezi, nem vesznk-e benzint, mert azt õ tud eladni. Kapok bõrnadrgot, korbban jobb lett volna, mert enyhl a hideg. Megcsinljuk a rdit.
Egy faluba rkeznk, nem ltom a nevt, a tantnl lakom. A konyhban a boci, a Misa. Szobatiszta. Dlutn bejn a mamja, s megszoptatja. Csuda bizarr dolog. Elõveszem az orosz nyelvtanomat. Remek, puha gyat kapok.
Az orosz s ukrn lakossg pratlan szeretettel fogadott bennnket, magyarokat. Mindentt mondtk, hogy "nyemszki nyet, vengerszki haras". Azt hiszem, mg annyian sem rkeztnk volna vissza a msodik magyar hadseregbõl, mint amennyien tlltk, ha jra meg jra nem ssk ki ezek az orosz s ukrn asszonyok a "kartuskt", a krumplit a kertbõl s nem ltnak el bennnket.
Fazekas Gyrgy munkaszolglatos
Azokban a napokban az volt a benyomsom, hogy mint egy-egy stemny, olyan rtegezve vannak. Itt szovjetek, itt nmetek, itt magyarok, itt szovjetek, itt nmetek, itt magyarok. Tallkoztam szovjet katonkkal, akikhez odamentnk s mondtuk, hogy Hitler kaput s mi itt "elmenni" s erre mondta, hogy "davaj", menjetek tovbb. Nem volt hajland foglalkozni velnk. Mentnk, s akkor egy elg erõs nmet csapattesttel tallkoztunk. s magyarokkal tallkoztunk. Voltak olyan tallkozk is, hogy bementnk egy hzba, nem volt ott senki, reg orosz csald volt, reg bbuska. Nagyon ocsmnyul nzhettnk ki. Piszkosak, tetvesek, szakllasak, vznk, sovnyak. Azt hiszem, ijesztõ volt a klsõnk. n a tbbit lttam, magamat nem, de el tudom kpzelni. Valami fûbõl fõtt levest adtak, lefektettek a kemencepadkra. Rendkvl embersgesen bntak velnk. De volt, hogy berohant egy magyar katonatrsasg, kivertek bennnket, vagy berohant egy nmet, kivertek bennnket. gyhogy elhatroztam, hogy itt fegyvert fogunk szerezni. Nem volt problma, az t tele volt halottakkal. Kilõtt, kicsire sszeslt tankok, sszefagyott holttestek, fegyver mindentt. Mert eldobltk a fegyvert, meghalt, elesett, vagy egyszerûen betegsgben elpusztult a gazdja. Nem volt problma, szereztnk fegyvert, gyhogy lthat legyen derkszjjal, de a kabt al, hogy pillanat alatt hozz lehessen jutni. Mondom, itt most mr nem fognak engem minden tovbbi nlkl kicsinlni. Volt olyan, hogy egy hzban voltunk, bejtt egy alezredes nhny emberrel, tiszttel, altiszttel. Akkor mr tallkoztam olyan tiszttel, akinek nem volt csillagja. Az alezredesen mg rajta volt a rangjelzs, de mr krltte volt a tiszt - ezt kpenyrõl, csizmrl, mindenrõl lehetett tudni -, de csillagja nem volt. Mr ksztettk elõ a fegyvert, ht ezek nem fognak minket kiverni. De sz sem volt rla. Odajtt az alezredes s azt mondta: kedves bartom, nk ugye izraelitk. Ht ez az leselmjûsg meglepett s bkoltam rte neki. Azt mondja: maguk izraelitk mindent tudnak. Naht tlzs alezredes r, ht sokat tudunk, de mindent nem. Ht azt csak tudjk, hogy hol vannak az oroszok? Mondom, ha tudnnk, akkor mr rgen ott volnnk. Ht maga se tudja? Azt mondja: nem.
Megllapodtunk abban, hogy bajban vagyunk, magyarok vagyunk, ne bntsuk egymst, szpen lefekdtek az egyik sarokba, mi lefekdtnk a msik sarokba. Msnap csatlakozni akartak hozznk, de mondtuk, menjnk csak kln. Eddig is kln jttnk, most mr maradjunk kln.
Kt-hrom alkalommal is sszetallkoztunk a fehr hkpenyes, gppisztolyos elõrerohan szovjet katonkkal, akikrõl nem tudtam megllaptani akkor sem, hogy ki a tiszt, ki a kzlegny s egyltaln milyen rangban van. Ha trtnetesen a hkpeny nyitva volt, s lttam valamilyen tgla, meg kerek, meg egyb jelzseket, ugyanis akkor mg a szovjet katonk nem vlllapot hordtak s nem csillagokat, hanem klnbzõ rombusz, tgla s egyb alak jelek voltak a gallrjukon, amelyek a beosztsukat s a rangjukat mutatta. De ht n nem tudtam. Igyekeztem a legtekintlyesebbhez odamenni, s az n kivl orosz tudsommal, amelyik a Hitler kaputtl, a "plevi"-ig terjedt, meg a harast is tudtam magyarzni, hogy n fogoly akarok lenni s mindannyian foglyok akarunk lenni. Mondtk, j. Haras. Volt, aki enni adott neknk. De ht telre nem volt szksgnk, mert hiszen szmos olyan magyar raktrt talltunk, amelyik dugig volt tli holmival, fegyverrel s lelmiszerrel.
Bõsgben ltnk, nagy, malomkerknyi sajtok fekdtek szerte, kzigrnttal robbantottuk szjjel s szopogattuk a sajtfagylaltot, mert az olyan volt. Teht akkor mr nem volt rdekes az ennival. De nem tudtunk olyan helyzetbe kerlni, hogy fogsgba kerljnk. Sõt, volt olyan, hogy rohantak elõre, szrevettem, hogy ezek valahov cllal mennek, teht azokat nem prbltam meglltani. De az egyik idõs s nagyon rossz llapotban lvõ bartom odaugrott s rugrott az egyik katonra, t akarta lelni. Egy nagydarab ris volt. s kiablta, hogy "jevrej", "jevrej", verte a mellt, hogy õ zsid. Lehet, hogy ez a katona azt hitte, hogy meg akarja tmadni. Nem hallotta a hangjt, zûrzavar volt. n mellette lltam, hallottam, hogy mit kiabl. De jkora pofont kapott ez a szerencstlen a katontl, 4-5 mtert replt. Odarohantam hozz rgtn, hogy felemeljem. Nem akart flkelni, zokogott, mltt a knnye s azt mondta: ht vge a vilgnak, ht ezek is antiszemitk. gy kerltem aztn egy alkalommal olyan helyzetbe, hogy egyrszt partiznok, msrszt regulris csapatok egy faluban gy kaptak el bennnket, hogy a szobban ltnk.
Mi mr akkor kzzel-lbbal megmagyarztuk, a hziaknl, hogy mi itt akarunk maradni, majd jnnek a szovjet csapatok. Mondta, hogy rendben van. S akkor az reg hziasszony kiment, s szerzett kt katont, meg kt partiznt, akik aztn hajlandk voltak minket belltani egy sorba. Elvittek 2-3 kilomterre, egy iskolapletbe kerltnk, ahol az udvaron fõztek. Mindjrt adtak mindenkinek fõtt telt. Majd behajtottak egy szobba. Rengetegen voltunk. Aztn jttek s kiabltak, hogy "maszter, maszter" s mutattk, hogy "csaszi, csaszi, maszter". rst kerestek. Valaki jelentkezett, azt elvittk. Kt-hrom ra mlva visszajtt. , azt mondja finom emberek ezek, mg vodkt is adtak. Meg kellett egy csom rt csinlnom.
Rengeteg fogoly jtt mr ssze, s elindtottak bennnket tnak. Kt oldalt gitrosok; elõl-htul gitrosok, rettentõ nagy tempt diktltak. Ezt bizony elg sokan nem brtk. Kiestek a sorbl. Mi, akik jobb erõben voltunk, kt oldalrl fogtuk az idõsebbeket, a gyengbbeket, de gy is volt, aki lemaradt. Nem tudom, mi trtnt velk. Nem tallkoztunk tbbet. Volt ismerõsm is ilyen. gy rkeztnk le Kasztornojba. Ez nem nagyon messze a Dontl, ipari vros. Ahogy n tudom, a szovjet cukoripar egyik kzpontja. Egy olyan telepre kerltnk, ahol risi hodlyokban cukorrpt troltak addig. Most ezek resek voltak. Oda behajtottak bennnket s ott maradtunk.
Naprl napra tbb volt a halott. Akkor nem tudtuk, hogy ez mr a flekktfusz. De az volt. Ksõbb, amikor magam is testem a flekktfuszon, akkor jttem r. n csak azt lttam, hogy olyan furcsn, flkrsen megy. Flig megõrl, flrebeszl, elesik, nem tud flllni s egy ra mlva, mr szaladnak le rla a tetvek. s ilyen egyre tbb volt. Reggel egyre tovbb tartott a hullkat kivinni. Akkor mr valami tolmcs flt szereztek, egy ruszin fit, hogy munkaszolglatos volt-e vagy katona, azt mr nem tudom, de ruszin volt. Nagyon rosszul beszlt magyarul. Nyilvn rosszul beszlt oroszul is. De megrtettk mi is s az oroszok is. s azt mondta, hogy õk most nem tudnak segteni, ami van azt adnak, de õk nem voltak felkszlve ennyi emberre.
Egy szp napon megjelentek a katonk. Furcsa, rdekes, sznes egyenruhban is. Valahogy gy nzett ki egyikk-msikuk, mint egy vidki tûzoltparancsnok. Vilgoskk kpeny. Fronton ehhez nem voltam szokva. De ht akkor mr hol volt a front. Onnan. Ksõbb tudtam meg, hogy ezek NKVD-s tisztek, mert a hadifoglyok gye az NKVD hatskrbe tartozott. Mikor felmsztunk a vagonba, bizony sokan voltak kzttnk, akik nem brtk. A tbbiek segtettk fl. Volt ott nmet, magyar, minden vegyesen. Ott mr lttam romnt is. Munkaszolglatos katona s gy tovbb. Hrom emeletre volt deszkbl priccs ptve, kt oldalra.
Ezek nagy vagonok voltak, kzpen egy tûzhely, mellette tzelõ. Mindenki, amikor fellpett, vagy flraktk, kapott egy csomagot, abban ksa volt. Jtt oda egy ruszin, aki magyarzta, hogy ezt csak forr vzbe kell beletenni s akkor ksz. Ehetõ, minden van benne. Tbb vdr vizet adtak fl. Egy napig kb. tartott ez a berakods, s indult velnk a vonat. A flekktfusz bennnk volt. A vagonban egykt nap mlva mr - a mi vagonunkban is - halottak voltak. S akkor elkezdõdtt a vita, hogy ki kell rakni a halottakat. A tbbsg nem engedte. Azt nem mondtk, itt 60 emberre szmolnak, 60 emberre adnak lelmet. Akkor legalbb tbb jut neknk, s az als priccs al dugtuk be a halottakat, s vteleztk fel az egsznek a rszre a vizet. Ez nyilvn nemcsak nlunk volt gy, hanem a vagonok zmben, mert j nhny nap telt el folytonos jjel-nappali utazssal.
Idõnknt meglltunk, akkor le lehetett szllni, nagyon kevs katona ksrt. Mindentt volt ilyen NKVD-s tiszt. Egyszer kinyitottk minden vagon ajtajt, s mindenkinek le kellett szllnia. Ott mr tbb tolmcs is volt s elmagyarztk, hogy ngyes sorokba kell llni s "komissi, komissi, komissi" elõtt el kellett vonulni. Itt jttek r arra, hogy flekktfusz s hallesetek vannak a vonaton. Mi gy kzpen lehettnk a sorban, lttuk, hogy vannak, akiket flrelltanak s visznek kifel. Az lloms egsz klsõ rszn voltunk, de mg az lloms volt. Este elhatroztuk, hogy sz sincs rla, mi nem megynk sehova. Az flrerthetetlen volt perceken bell, hogy akik nem egyenesen jrnak, azokat veszik ki. Ht ott nem vizsglgattak senkit. De nyilvn nekik is volt annyi eszk, hogy a flekktfusz evvel jr, az egyenslyrzk megbomlik. Nekem sikerlt gy elmennem a komissi elõtt, hogy hagytak.
Az egyik legjobb bartom, aki mgttem jtt, azt lekapcsoltk. Õ meslte el mr hazatrs utn, hogy ott rgtn egy jrvnykrhzba vittk s hrom vagy ngy hnapig ott fekdt. Talpra llt, hazajtt. Errõl tudok. n azonban a megfogyatkozott ltszmmal egytt flszlltam jra a vagonba. Nem hiszem, hogy ugyanabba, mint azelõtt. De teljesen mindegy. Mindegyik egyforma volt, mindegyik tele volt megszradt kenyrrel, megrohadt hallal, de hulla mr nem volt benne. Mert nyilvn vgigvizsgltk. Attl kezdve mindennap megnztek bennnket. Azrt ez a nzs nem volt olyan nagyon precz, mert n is megkaptam a flekktfuszt. Lzas vzikkal kszkdtem s egyre azt reztem, hogy megfulladok, hogy nem brom. Aztn magamhoz trtem, s egy hatalmas darab nmet hulla fekdt rajtam. Nem volt erõm sem lelkni magamrl, sem kibjni alla. Megllt a vonat, nagyon gyenge voltam. Nagyon kds volt a tudatom, de azrt mr valamit szleltem a krnyezetbõl. Nagy robajjal nylik az ajt, hallom, mindentt. Vgjk ki az ajtkat, aztn vissza. J idõ telt el. n kzben elvesztettem az eszmletemet.
Arra bredtem fel, hogy fehrkpenyes nõk meg egy fehrkpenyes frfi hzzk le rlam a hullt s n kezdtem nygni. Akkor rgtn kivettek. Azt nem fogom soha elfelejteni: egy vilgoskk kabtos, tnyrsapks, nagyarc ember az lbe fogott s vitt. Csontvz voltam. Nem volt nehz vinni. s mltt rm a knnye. Ksõbb tudtam meg, hogy mrhetetlen sok hullt talltak a vonatokon. Nagyon kevs olyan embert, aki l. n egy teherautra kerltem, ott fekdtem. Lcn? Fldn? Nem tudom. Csak tptk le az ingem ujjt. Illetve kabt, zubbony, ing ujjt, s nyomtk belm az injekcikat. Egyszer csak azt hallottam, hogy "szicssz, kaput". Ezt rtettem.
Erre nem kerlt sor. Hordgyra tettek s letettek egy havas mezõn. Krlttem egy csom hasonl hordgy. Hasonl csontvz. Akkor mr nem volt rajtam, csak egy szl gatya. Egy szl. Alatta a Mangold Bla Kolos... rongyos, mert folyton jabb helyen szrtak belm, tptk le a ruht rlam. Ott rohangsztak polnõk, meg orvosok, meg mik. Igyekeztek megnyugtatni bennnket, azt mondtk "bnyu, bnyu".
S erre jn vgig a moraj: a gazemberek, ilyen llapotban minket az lombnyba visznek. Hallotttok ugye, hogy igaz volt, amit mondtak, hogy szibriai lombnya. Nos, egy ra leforgsa alatt kiderlt, hogy a "bnyu" az frdõ, oda beszlltottak, levetkõztettek, minden hajszerûsget leborotvltak rlunk. Bekentek. Elõszr forr vzzel megmostak, ittuk a forr vizet, mint a mannt gy vettk magunkhoz. Vgigsikltak, vgigkentek valami irtzatosan mar folyadkkal. sszeesett az ember, gy cspett.
Aztn fehr ing, gatya, egy fehr kpeny, hordgy s elvittek egy risi barakkba, ahol hromemeletes priccsek voltak, ktszemlyes, hromemeletes hajk, mi gy hvtuk ezeket. Nagy, de ris mretû kemenck egymstl 5-6 mterre, azokban lobogott a tûz. Frissen frdetve letettek ott az gyra. Hfehr lepedõ, mg egy lepedõ, rajta kt pokrc. A legjobb bartom fekdt mellettem. Ott meghalt. Rettenetesen ktsgbe voltam esve. Magam akkor mg nagyon kevss lbadoztam a flekktfuszbl. Az õ szve nem brta. Az enym kibrta. s akkor az egyik nõvr odajtt, magyarzott, nem rtettem. Tolmcs nem volt a kzelben. A vgn kirngatott az gybl, s tvitt egy msik gyba, ahol egy eleven, ugyancsak mr a betegsgen tljutott bajtrs fekdt. Aztn hozott nekem kln adag vacsort. Rettentõen vigyztak, kaptunk hatszor-htszer egy nap enni, nagyon keveset. Sok felhborods volt emiatt, hogy heztetnek. A vgn odakerlt egy nmetl beszlõ orvos, aki azt mondta, hogy ht hallra zablnnk magunkat. Sokkal knnyebb volna hromszor egy nap odaadni. gy jjel-nappal fõznek, jjel-nappal szlltjk ide s kapnak egy kis tejet, egy kis tejberizst, egy kis fehrkenyeret s gy tovbb. De ebben az llapotban, rtsk meg emberek, csak gy van remny arra, hogy magukhoz trjenek. Csontvzak voltunk. Az n testem tele volt valamifle nem is kitssel, hanem ilyen vizenyõs varral, fedett sebbel. Nagyon sokan voltunk gy.
Egyszer egy nagy csoport rkezett. Filmesek, fotsok s lefotografltak bennnket sorba. Nagyon sok felvtelt csinltak. Mondtk, hogy ezeket a kpeket sztkldik a vilgba. Hogy ez a fasizmus.
Vissza Tovbb
|