Sajnos most nincs nálam a nagyapám iratkötege(a helyzet az, hogyőt állítólag az utolsó sebesült szállító vonatok egyike hozta haza), de van olyan családtag is, akinek akkor veszett nyoma, ha megkapom ezeket az iratokat, pontosabban fogom megmondani, hogy melyik csapatrész állóharcaira vagyok kíváncsi, köszönöm előre is cappcsavargo
Nem világos számomra, hogy pontosan mire vagy kiváncsi. Az áttörés napjáig (1943 január 12-ig) a II. magyar hadsereg hosszú heteken keresztül állóharcot folytatott. A tevékenyége ebben ki is merült.
Nagyapám a szeme világát hagyta ott, majd a Csallóköz visszakerült Szlovákiához, jutalmul állam ellensége lett, de becsülettel családot alapított és felnevelték három gyereküket. Aki tud valamit a 3. hadtest 1943. jan. 05-12 közti tevékenységéről,kérem jelezzen!
Nagypapám szakaszvezető volt, túlélte a Don kanyart, '56- ban pedig harcolt az oroszok ellen.
Menczel Bélának hívták.Nem ismerhettem őt, mert mikor 3éves voltam,1993 agyvérzésben meghalt, és előtte is rossz állapotban volt, olyannyira, hogy nem észlelte a körülötte lévő dolgokat.
Nekem nincs apukám, vagyis van,de olyan mintha nem lenne, számomra ő az Édesapám, és nagyon büszke vagyok rá.
Nagyon rossz látni, hogy a velem egykorú fiatalok számára már nem tiszta fogalom a hazaszeretet, nem fontos számukra a hazájuk, illetve a mai neonácik ,akik kezüket lendítgetve megfélelmlítik az embereket, jelképezik számukra a hazaszerető embert.
A rendszerváltással kihalt a magyar hazaszeretet tisztasága, remélem sok velem egykorú gondolkodik úgy, hogy a hazája a világ legszebb országa, és népe a legnemesebb, mindenféle ideológia nélkül.
Nyugodjon Békében minden ember, aki Magyarországért húnyt el.
Számámomra különösképpen Nagyapám.
2010.04.15. 21:40
don
A 35. gyalogezred I és II zászlóalja volt az általad említett területen és a 35/II (körmendi) zászlóalj állásait is áttörték Goldajevkánál, de estére ezt visszaállították. A 35/I Gyevicánál is arctámadást kapott. (Veres D. Csaba kutatásai) Ezenkívül a gyalogezred 34/III veszprémi zászlóalját másnap Bolgyirevka visszaszerzése érdekében vetették be. Elvileg tehát volt lehetősége Vécsey ezredes gyalogezredének hadifoglyokat ejteni.
Leittasodott szovjet katonákat egyébként a 20. kho-nál lévő arctámadásnál is jelentettek. (hogy ez bátorításnak vagy a hidegnek tudható be az már nem megállapítható)
Hollósy-Kuthy emlékirataiban leírja, hogy kitörés 1 lépcsője (németek) súlyos harcokba kerültek Novij Olsannál. Ebbe futott bele a 31. gyalogezred (második lépcső) és a kb 1000 fős sebesültszállító oszlop. A 31. gyalogezred egységei a nádos keresztül kitörtek, de a sebesült oszlopról senkinek nincs információja (nem érkeztek be). Az utólsó lépcsőben érkező 7. gyalogezred harc nélkül jutott át ezen a területen.
2010.04.15. 19:06
don
a VII. hadtest. 13. ezred tudomásom szerint a 19. könnyűhadosztály kötelékében volt. A 10. könnyűhadosztály sávjában nem valószínű, hogy voltak:
1. mert közöttük volt a 12. könnyűhadosztály, amelyiknél az jan.14-i áttörés megtörtén és a két hadosztály visszakanyarította szárnyait,
2. jan 12.-i áttörést követően több egységet vezényeltek át a Potudany folyó védelméhez, de ezek a Cramer hadtesttől, 10. kho és a 13. kho tól vették el.
3. A német és magyar hadvezetés is bizonyos volt benne, hogy a tényleges (hadászati cél szempontjából jelentőséggel bíró) áttörés a magyar és az olasz sávhatárhoz közel és nyílván a scsucsjei hídfőből fog megindulni, nem tervezték ezeknek a csapatoknak a gyengítését.
A VII. hadtest paracsnokának (Legeza János) naplóját pár éve adták ki, ha jól emlékszem mikes kiadó. Abban olvastam jó pár utasítást, hogy melyik egységnek hova kell mennie.
ha valakinek van bármilyen információja, adata a VII. hadtest. 13. ezred 2. miskolci zászlóaljával kapcsolatban, kérem tájékoztasson! van egy régi térképem, amiből úgy tűnik, mintha a legzűrösebb időszakban nem a saját /23. ho./, hanem a bal oldali szomszéd, 10. ho. sávjába lettek volna, talán megerősítéskén? helyezve. nagyapám, és a faluja ebben az alegységben szolgált. az ő nyomaikat próbálom keresni...
Kérem, akinek a következő adatok ismerősek, írjon nekem. Köszönöm.
Walter Irén Valéria (Tápiószele)
winci50@freemail.hu
"Miről vallanak ezek az adatok?
1. Valóban tartalékos zászlós volt.
2. Állományteste, vagyis a kiképző alakulat a 3. hegyivadász dandár, de végül a nyíregyházi központú 12. gyalogezred Nyírbátorban állomásozó III. zászlóaljával vonult ki a doni frontra 1942 novemberében, a kaposvári 10. könnyű hadosztály nagy veszteségeket szenvedett csapategységeinek felváltására.
3. A IV.pécsi hadtesthez tartozó 10. könnyű hadosztály az Osztrogozsszk-tól keletre fekvő Don-menti szakaszt védte, Korotojak és Scsucsje között. Itt érte a nagy áttörés, ami után már folyamatos volt a menekülés.
4. Jávor István "Verettyénél" - akkori más írásmód szerint Veretjénél sebesült meg. E település mai neve Veretenje, Osztrogozsszktól DNy-ra 16 km-re található. A IV.hadtest 2. sz. hadikórháza működött itt. Január 19-én ezen a területen harcoltak az Osztrogozszk körüli gyűrűből kitörni akaró csapatok.
5 A január 19-iki sebesülési adat jelenthet későbbi fogságba esést is, hiszen nem azt írták hogy eltűnt, illetve hogy elesett. Sajnos a hadifogolynyilvántartásban nem találtam nyomát nagybátyjának. Valószínűleg a jelentést adók látták megsebesülni és további sorsáról nem tudnak. Miután nem került haza, csak két változat lehetséges: vagya harctéren, vagy fogolytáborban halt meg. A lényeg: az utolsó nyom Veretje község."
"...mint a nagyobb számban fogságba esett gyalogosokon..."
Vécsey alezredes a 35. gyalogezred parancsnoka volt. Ezrede, az arctámadást kapott és azt elhárítani képtelen 4. gyalogezred déli szomszédja volt. A szovjet támadás déli széle a két magyar ezred sávhatárával esett egybe, ezért Vécsey ezrede arctámadást nem is kapott. A szovjetek az ő védőkörletét megkerülték, mögöttük délre kanyarodva hátbatámadták őket és úgy fogylalták el Gyevica falut.
Szóval Vécsey alezredeséknek nem nagyon lehetett módjuk fogjokat ejteni. Főleg "nagyobb számban".
Amennyire a helyzetet ismerem, éppen a fogságbaesés elkerülésére összpontosítottak.
2010.01.12. 18:43
BB
A 2.hadsereg-parancsnokság naplója 1943.01.12:
"Az urivi hídfőből várt orosz támadás 9.45-kor kezdődő heves tüzérségi és Sztalin-orgona tűz előkészítés után 10.30-kor megindult..."
Vécsey Béla alezredes tapasztalati jelentése az áttörő orosz csapatokról:
"A tömegben támadó gyalogságnak-amelynek zöme géppisztollyal volt ellátva-legjellemzőbb vonása,hogy minden tűzzel szemben érzéketlen volt...Úgy a tisztek által megvizsgált hullákon,mint a nagyobb számban fogságba esett gyalogosokon a teljes leittasodás jelei voltak kétségkívül megállapíthatók."
Ma van az áttörés napja.
Ma hatvanhét éve kezdődött Urivnál a szovjet áttörés. A vég kezdete...
2009.12.25. 16:09
BB
-Kormányzói Szózat, 1942 december 25.
Honvédek, Kedves Fiaim!
"Karácsony estéjén, a Megváltó születésének és a családnak ünnepén szeretettel és elismeréssel gondolok Reátok. Ti ma messze az orosz tél hidegében ünnepeltek, de idehaza minden magyar tudja hogy a templomokban csak azért zenghet a karácsonyi ének, mert Ti áldozatos küzdő lélekkel biztosítjátok az otthon nyugalmát.A ti itthon maradt családtagjaitok
körében is kigyúl a fény, a szeretet melegítő fénye és a magyar társadalom mindent telhetőt elkövet, hogy karácsony estéjén egy kis öröm költözzék a Ti otthonaitokba is.Valamennyien értetek imádkozunk és hazánk, a kereszténység ezer éves bástyájának igaz ügyéért.Lélekben veletek vagyok és Isten áldását kérem a harcoló honvédség minden tagjára."
-Fejezetek egy honvéd naplójából,a Don-kanyarból, 1942 december 25.
"Rettenetes karácsony ez. No, de majd kis Jézus megsegít bennünket, és jövőre otthon töltjük a karácsonyt. Sajnos az idei szent karácsony estéjén az éjféli mise orgonája helyett, nekünk itt „Sztálin orgona” szólt – de azért végre reggel lett.”
Örülök a bejegyzésének. Ha én írtam volna, az magyarázkodásnak tűnt volna. Köszönöm a segítségét!
Ha Sz. János figyelmesebben olvasta volna a menethosszra tett utalásokat, jobban bízott volna azok szerzőjének szavahihetőségében, mint a saját, kéretlen lektori minőségben kifejtett és téves következtetéseiben, netán elolvasta volna az idézett, és az 1200 kilométeres menetet végrehajtó személy részleteket is taglaló könyvét, melyet az irodalomjegyzékben szándékosan ilyen céllal tüntettem fel, nem érhetné az akadékoskodás vádja.
A szerző egyébként Görgényi Dániel, a III. hadtest vezérkari századosa. A könyve pedig a Signum Laudis.
2009.12.17. 12:11
BB
Tisztelt SZ.János!
Gyalogmenetben a legnagyobb távolságot a III.hadtest 6.könnyű hadosztályának kellett megtennie.A kirakodási helyüktől a Donig kb.1200km-t tettek meg gyalog és ráadásul harcolva.(partizánok ellen is be lettek vetve1942.05.13-05.31.-e közötti időszakban+a tyimi előretörésben is részt vettek)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés