Új bejegyzés Frissítés

2008.01.03. 12:32

Elnézését kérem ismét,pontatlan voltam.A nagyapám neve Szolomájer István született szept 10, 1903 Kaplony község,mostani Szatmár megye Románia,és meghalt 1942 nov 27 szívbénulásban Olchow-Log,ban,és Tatarino-ban lett eltemetve a katolikus templomkertbe.Munkaszolgálaton volt,cipész a háború idején. Köszönöm a szivélyes válaszát,meg fogom nézni a megadott dokumentumokat. Fleisz Gyöngyi.

2008.01.02. 22:34

Kedves Fleisz Gyöngyi! Sajnos hiába kerestem Tatarinóról képet. Sem az orosz falusi templomokról szóló oldalakon http://www.krishterimi-ortodoks.com/orthorus/, sem az általam ismert magyar kiadású könyvekben (pl. "Béke poraikra" http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/konyv/b/bibJAT00353461.html nem találtam semmit. Minden általam ismert adatbázisban rákerestem a Fleisz és a hasonló (Flejsz, Fleish...stb) hangzású nevekre, de  közöttük sem 1942 novemberében meghalt, sem Tatarinóban eltemetett nem volt. Igazán sajnálom: Merlin1

2008.01.01. 16:53

Elnézést kérek,az előbbi hozzászólásomat a szerkesztőnek szántam. Fleisz Gyöngyi.

2008.01.01. 16:32

Tisztelt Szabó dr. A nagyapám munkaszolgálatos volt Olchow-Log-ban(Voronyezs tartomány). Ott halt meg1942 november 27-én,szívbénulásban. Tatarino-ban temették el egy templomkertben,mivel az előbbi helységben nem volt katolikus pap. Megvannak sz összes levelei,amit a frontról írt a családjának.Zokogva olvasom ezeket. Azt kérdezném Öntől,hogy van-e az adatbázisában ezekről a településekről valami anyagforrás,fénykép. Életem legnagyobb ajándéka lenne,ha látnék a tatarino-i katolikus templomról egy elektronikus képet,mert tudom ott nyugszik az én drága Nagyapám. Tisztelettel,Fleisz Gyöngyi,Románia. anci_apa@yahoo.com

2007.12.08. 07:56

Megkaptam és köszönöm. E-mailban válaszoltam is. Üdv: Merlin1

2007.12.07. 16:56

Üdv! Merlin1, elküldtem önnek a fotókat...megkapta? Üdv: Baski Dávid

2007.12.02. 09:40

Üdvözlöm. Mivel nem az én oldalam ezért csak röviden fejtem ki véleményemet arról amiről öm írt. Az I. világháború után Trianont mindenki ismeri. Ha azokról az időkről olvasott akkor tudja, hogy a Magyarok tüntettek tiltakoztak ez ellen a döntés ellen, és minden áron vissza akarták szerezni az "ellopott" területeket, amit a korábbi "kisebbség" probagandájuk útján szerzett meg. A gyűlölet megmaradt még a mai napra is, úgy a határokon belül mint a határokon kívül. Én még nem voltam a Székely földön, de egyik tanárom elmondta hogy amikor ő kint volt egy öreg úrral beszélgetett és az úgy tudta a Magyar történelmet, hogy az itteni történelem tanárok elbújhatnak mellette. a II. világháború kitörése előtt és alatt sokan csak ezt vették szem előtt, és bedőltek Hitler szavainak, hogy ez álltal vissza szerezhetjük azokat a területeket ahol élnek Magyarok, esetleg rokonok. Amikor visszafoglaltuk Kárpátalját Székely földet olyan érzések voltak az emberekben amit mi szerintem elképzelni sem tudunk, de újra vesztettünk, és megint rengeteg katona halt meg hazánkért. Az én nagyapám hetekkel ezelőtt kezdett el először beszélni azokról a dolgokról amik vele történtek a háború alatt és most is csak néhány mondatot. Sok minden történik a mai világban ezzel kapcsolatban, hallani lehet szinte mindenhol. Most is az Erdélyi Magyarok reménykednek, mert bejutottak az Európai parlamentbe. A Szabadságot keresik. Hát még se sikerült röviden leírnom véleményem, de remélem érti amit mondani szerettem volna. Üdvözlettel: Baski Dávid.

2007.12.01. 14:08

Kedves Mindenki! A családfámról sokat nem tudok,arról meg főleg nem, hogy harcolt-e valakim valahol... De mivel én is ember vagyok és vannak felmenőim is; majdnem teljesen biztos vagyok benne. Kb. 8 éves korom óta olvasok II. világháborús könyveket (amire büszke is vagyok: hiszen hány 8éves lány olvas ilyen jellegű dolgokról?!) és arra a furcsa megállapításra jutottam, hogy minél többet olvasok annál kevésbé értem ezt az egészet... Nem értem, hogy az ember miként tud újra és újra beleesni a kapzsiság és idiotizmus csapdájába? Miért kell ez a háborúsdi és főleg: kinek?! Nagyon lelkis vagyok és minden alkalommal, amikor egy ilyen jellegű oldalra tévedek úgy érzem, sírni tudnék a fájdolomtól... Pedig semmi közöm nem volt a háborúhoz. Azoknak, akik "szeretnének" pár pillanatra maguk is hadviseltté válni ajánlanék egy remek írót.    Sven Hassel.   Aki egyszer olvasta vaalmelyik könyvét az átértékeli a világot és a szokásait... Az oldalhoz csak gratulálni tudok; igazán megható, hogy még vannak olyan emberek akik nem felejtenek... Remélem ez örökre így is marad. Üdvözlettel: Tóth Julcsi.

2007.12.01. 00:50

ha Horty élne úgy pofán csapnám ezért

2007.11.29. 12:25

Köszönöm kedves válaszodat, a falunkra fel van rakva a családfánk, így a személyes adatokat megtudom adni. Viszont sajnos hogy melyik egységben harcolt még nem találtam meg, keresem azokat a dokumentumokat, (pl: Naplót) amit hátrahagyott. Remélem megtalálok mindent, de egy-két információt mindenképpen megtudok adni. Üdvözlettel: Baski Dávid

2007.11.28. 20:43

Kedves Dávid! Köszönöm soraidat. Azokat olvasva támadt egy gondolatom. Ezt az oldalt, egy jégcsapos keresztre rakott rohamsisak zárja le. Ha nem volna ellenedre, örömmel kicserélném a Dédnagyapád által készített kereszt fotójára. Sokkal személyesebb lenne. Ha beleegyezel, kérlek küldd el a képet a qtc@freemail.hu -ra. Örülnék még ha megadnád Dédnagyapád nevét, születési évét (remélhetőleg nem szükséges, de ha igen, akkor a halála évét), ha ismert, akkor egysége megnevezését, azokat a helységeket, ahol járt, mikor és hol állította fel a keresztet. Üdvözöllek: Merlin1

2007.11.28. 19:19

Üdvözletem Nagyon nagyon szépen köszönöm amit a Don kanyarban történt tragikus eseményről leírt. Déd-Nagyapám is ott harcolt, túlélte, visszatérésekor egy keresztet állított a hősi halált halt Magyarokért, fényképet készítettem a keresztről és felteszem netre, hogy lássa mindenki, hogy aki túlélte azt a szörnyű csatát mit érzett a háború után. Mégegyszer köszönöm. Üdvözlettel, Dávid.

2007.11.14. 20:43

Tisztelt Szabó Dr.! Örülök a kérdéseinek és szívesen válaszolok rájuk. Emlékhelyről Magyarországon egyről tudok. A Pákozd melletti Mészeg-hegyen lévő Don-kanyar Emlékkápolnáról. Szabadon látogatható, nyaranta a Doni Bajtársak Szövetsége zarándoklatot szervez oda. Január 12-én pedig Székesfehérváron gyűlnek össze - sajnos egyre fogyó létszámmal - többnyire Szabadművelődés Házában. Örömmel látom, hogy mélyebben érdekli ez a téma, ezért szíves figyelmébe ajánlom a Doni Bajtársak Szövetségéről szóló honlapot: http://www.aszmh.hu/don.htm Üdvölettel: Merlin1

2007.11.14. 12:42

Tisztelt Merlin1 ! Koszonom a valaszt , Meg egy kerdest van e Magyarorszagon olyan emlekhely vagy park vagy valami amikor ezen a napon osszegyulnek az emberek es itt kozosen emlekeznek a hoseinkre. Ha nincs gondolt e mar valaki erre , es esetleg emlekmu felallitasara Magyarorszagon? Elore megkoszonom a valaszat es tobbet mar nem kerdezek.                                    Tisztelettel: Dr/ Zoltan Szabo

2007.11.14. 12:09

Tisztelt Szabó Dr.! Köszönöm elismerő szavait. Sajnos, sok nap is alkalmas lenne megemlékezésre, mert a 2. magyar hadsereg III. hadteste, már a felvonulás időszakában is súlyos harcokat víva, nagy veszteségeket szenvedett. A nyári-őszi hídfőcsatákban pedig ezek a veszteségek megsokszorozódtak. Mégis, az általánosan elfogadott emléknap, mely napon a Doni Bajtársak Szövetsége is tarja a megemlékezéseit, az Urivnál megkezdett szovjet áttörés napja. Amikor kezdetét vette a reménytelen védőharc, a kínkeserves, számtalan áldozatot követelő visszavonulás. Ez a nap: január 12-e. Üdvözlettel: Merlin1

2007.11.13. 22:35

Gratulalni szeretnek ez nagyon meghatatott, hogy valaki gondol a mi hoseinkre is. A nagyapam lefagyott labbal tert haza. Segitene valaki megmondani mikor emlekzunk rajuk melyik honap melyik nap? Elnezest a tudatlansagomert de ezt nem tudom.  Koszonom szepen                                                                                   Dr/ Zoltan Szabo

2007.11.06. 08:34

Köszönöm Osi! Merlin1

2007.11.05. 10:43

Megható és egyben felkavaróa az oldal részletessége. Fogadd gratulációmat. További lelkesedést és sikeres munkát kívánok. osi

2007.11.03. 11:01

Ki kéri? Kitől kéri? Milyen hősi halotti névsorba kéri? Ezen a honlapon csak a Horváth István és Szabó Péter hadtörténészek "Salgótarjániak a Don-kanyarban" című könyvében közölt, Bartha József címzetes tizedes naplójához kapcsolódóan, az ő zászlóaljának, a salgótarjáni 53/III. zászlóaljnak a veszteséglistája szerepel, a "Nekik már jó" című menüpontban. (A címmel Bartha tizedest idéztem.) Azért azé az egy zászlóaljé, mert sem lehetőségem, sem célom nem volt az egész hadsereg hősi halottainak név szerinti felsorolása, viszont a veszteség irtózatosan nagy mértékenek érzékeltetésére alakalmasnak gondoltam. Ha arra gondolsz, hogy abba a listába írjam fel hozzátartozóid nevét, azt azért nem tehetem, mert nem abba zászlóaljba tartoztak. Üdvözlettel: Merlin1

2007.11.03. 07:13

Kérem hogy vegyék fel a hősi halottak névsorába! Hadtörténelmi Levéltár és Irattár 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4. Postacím: 1250. Pf: 7.   Tárgy: dr. Szász Ödön és Szász Elemér katonai szolgálata   Tisztelt Uram!   Kérésére közöljük, hogy a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár adatai szerint dr. Szász Ödön (1916. Miskolc, Marencsik Anna) tartalékos zászlósként a magyar királyi 20. tüzérezred állományában 1943. február 2-án eltűnt. Nevezett 1943. október 14-én kelt döntéssel „Kormányzói Dicsérő Elismerés a hadiszalag és a kardok egyidejű adományozása mellett” hadi kitüntetést kapott (Honvédségi Közlöny 1943. évi 44. szám 1486. o.) Egyéb rá vonatkozó adat sajnos nem áll rendelkezésre.   Szász Elemér (1914. március 29. Miskolc, Marencsik Anna) tizedes, címzetes szakaszvezető a magyar királyi 24. honvéd gyalogezred II. zászlóaljának állományában 1943. január 18-án Nyikolajevka körzetében eltűnt. Nevezettről egyéb adat nem áll rendelkezésre. Kitüntetésének nem találtuk nyomát.     Budapest, 2007. május 24.

[Friss hozzászólások] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]